Diáktalálkozó

A nyár a diáktalálkozók ideje is. Mi 21 évesen szereztünk diplomát, aminek immár 45 esztendeje. Közelítünk a hetedik iksz felé. Vagy a hetedik iksz közelít felénk. Ki tudja, mi, hogyan működik az univerzumban? Az embernek nincs rálátása a láthatatlan világ dolgaira, a születés előtti és a halál utáni létformákra. A Teremtő idehelyezett bennünket az időbe, egy kis tesztelésre, miközben Ő – azokkal együtt, akik megfeleltek, átmentek a vizsgán – az időtlenséget, az öröklétet élvezi.

Hetven fölött már nagy divat az elhalálozás. Magyarországon most 74 év a földi társasjátékból távozók átlagéletkora. A nőknél hárommal több, a férfiak esetében hárommal kevesebb. A férfiak vitézkedő, virtuskodó és nem gondoskodó alkatok. A saját egészségükkel se törődnek, nem járnak szűrővizsgálatokra, nem szedik be a kiírt gyógyszereket. Örök lázadók; szabadok.

Persze a nők között is akadnak szabadságszeretők. Csak ők a mámorító shoppingolást bevásárlásnak, a tétlenséget ábrándozásnak, a kicsapongást romantikának nevezik. Itt van például Panni, aki fél tíz körül táncra perdült a párjával az osztálytalálkozón. Szinte izzott körülöttük a levegő. Zeneszünetben mondtam is neki: – Jól bírjátok magatokat! A férjed egészen megfiatalodott, hogy megborotválkozott! Öt éve még szakálla volt, ha jól emlékszem…

– Hallgass már! – sziszegte a fogai között, amiből azonnal megértettem, hogy a férjének még mindig szakálla van. Sőt, már szarva is!