2024.06.10. 11:30
Templomok maradtak hívők nélkül a svábok kitelepítése után
Templomok, egyházi ingatlanok váltak fölöslegessé, például evangélikus templomok, ha a betelepülők katolikusok voltak, a háború után, 1946 és 1948 között ugyanis több mint kétszázezer svábot telepítettek ki Magyarországról. Házaikba általában felvidéki és erdélyi magyarokat költöztettek. Tolna megye is vastagon érintett volt. A lakosságcsere egyebek mellett hitéleti változásokat is hozott. Az alábbiakban a jelenlegi helyzet felvázolását kíséreljük meg, a három történelmi egyház helyi vezetőitől kapott információk alapján.
Templomok szerint voltak katolikus, református és evangélikus hitgyakorló közösségek is a sváb falvakban. A háborút követő kitelepítés után több kis kápolna, s néhány egészen nagy templom (pl. Udvariban) maradt fenntartók, hívek nélkül. Tolna vármegyében az evangélikusok voltak a változás legnagyobb vesztesei.
Tovább rontott a helyzeten az Európa-szerte tapasztalható hitetlenség, hittől való elfordulás. Néhol eladták és más célra hasznosították az ingatlanokat. Nyugaton előfordult, hogy lakássá vagy vendéglátóipari egységgé alakítottak át egy-egy használaton kívüli templomot.
Templomok más célú hasznosítása
Tolnában is akad más célú hasznosítás. A lelkipásztorok szerint még mindig jobb, mintha hagyják tönkre menni, romba dőlni, mert arra is volt példa.
Mucsiban a lakatlan plébánia megmaradt a katolikus egyház tulajdonában, de használatra átadták az Együtt Mucsiért Alapítványnak, és ők helytörténeti, sváb kiállítást rendeztek be benne. A falu lakosságának 98 százalékát kitelepítették annak idején.
Hilbert Viktória alapítványi elnök azt mondja: örülnek ennek az épületnek, folyamatosan bővül a gyűjtemény, elszármazottak is küldenek tárgyakat a berendezéshez.
A másik érdekesség a györei iskola, mely egykor evangélikus templom volt. Jelképes összegért megvásárolta az önkormányzat az egyháztól, s a helyi gyerekek, 1994 óta, mindennap templomba járnak – tanulni.
A tulajdoni viszonyok nem egységesek
Templomok, kápolnák, imaházak, plébániák és parókiák közül egyre több maradt lelkészek és hívek nélkül az elmúlt évtizedek során, az egyházi működtetésű oktatási és szociális intézmények száma gyarapodott. A tulajdoni viszonyok ezeknél sem egységesek. Van, ahol az államé, van, ahol az önkormányzaté, van, ahol a felekezeté az ingatlan, de a benne folyó munkát az adott egyház koordinálja.
A Tolna-Baranyai Evangélikus Egyházmegyének mintegy ötven temploma van. Esperesük, Aradi András szolgált adatokkal. Eszerint óvodát Pécsen, általános iskolát Bonyhádon és Dombóváron, gimnáziumot Bonyhádon működtetnek. Pécsen fenntartanak egy roma szakkollégiumot is, továbbá két helyen van idősotthonuk: Pécsen és Gyönkön.
A katolikusok, pontosabban a Máltai Szeretetszolgálat gyulaji jelenléte (a helyi iskolában) közismert és nagyszerű, felzárkózást segítő dolog. A közeljövőben átveszik a tolnai idősotthon működtetését is. A Pécsi Egyházmegye hat óvodát, hat általános iskolát és egy gimnáziumot tart fenn Baranyában.
Az egyházak oktatási intézményei
Tolna vármegyében a következő oktatási intézményei vannak a katolikusoknak: Dombóvári Árpád-házi Szent Erzsébet Katolikus Óvoda, Paksi Balogh Antal Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium, Szekszárdi Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda, Tamási Béri Balogh Ádám Katolikus Gimnázium, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda, valamint Tolnai Szent István Katolikus Gimnázium. Szociális intézményt hármat működtet Baranyában és egyet, a RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálatot Szekszárdon.
A Tolnai Református Egyházmegye ingatlanjairól precíz tájékoztatást adott Rácz József esperes. E szerint 35 templom, hét imaház, 35 parókia (melyből kilenc nem lakott), nyolc gyülekezeti ház, 13 vendégház és 37 temető tartozik hozzájuk.
A vármegye negyven településén vannak jelen. Madocsán általános iskolát, Decsen idősotthont, Dombóváron óvodát működtetnek. Súlyos teher számukra – és a többi felekezet számára is – az elnéptelenedő helyeken lévő ingatlanok karbantartása. Nyári táborok, konferenciák, közösségi rendezvények tartására használják azokat – néhány, szórványban lévő imaházat már el is adtak –, felújításokat pályázati támogatásokból végeznek.
Nem feledkezhetünk meg az egyházi ingatlanok kapcsán a 60-70 éve nem tapasztalt felújítási dömpingről. Számos templom megszépült Tolnában is. A legnagyobb beruházás a bátai Szent Vér-bazilikánál történt.
A mintegy 1,5 milliárdos összköltségű projektnél a munkálatok része volt az épület külső-belső renoválása, a bútorzat és az orgona felújítása, a szabadtéri oltár, a keresztút és a történelmi játszótér kialakítása is.
Templom bontása is történt már
A kistelepüléseken, ahol se munkahely, se iskola nincs, a lakosságszám drámai mértékben fogy. A hívek száma még inkább, hisz az elhunytak helyére alig érkeznek fiatalok a hitközségekbe, gyülekezetekbe. Tolna vármegyében a fogyáshoz a svábok kitelepítése is hozzájárult, főleg az evangélikusoknál. A betelepülő felvidékiek és erdélyiek általában katolikusok voltak, de náluk is, a következő generációban már erősen megcsappant a hitgyakorlók száma. Kérdés, hogy ahol nincs közösség, érdemes-e fenntartani az épületet. Elhagyott helyeken betörés, kirablás is előfordul. (Például a szedresi Bezerédj-kápolnánál.) Templombontás is történt az állagromlás miatt. (Például Zsibriken.) Eladni vagy sorsára hagyni, ha nincs pénz, ha nincs igény a felújításra? Nagy dilemma ez egyházi körökben.