2024.08.08. 11:30
Ezért ne mossunk arcot szökőkutakban
A nyári városképek üdítő látványát szolgálják a szökőkutak. Ezek az alkalmatosságok kifejezetten látványosak és hangulatosak a forróság idején. Azt viszont sokan nem tartják szem előtt, hogy a bennük levő víz az egészségre súlyosan ártalmas lehet. Nem csak azért, mert jobb esetben különböző vegyszerekkel kezelik azokat, hanem azért is, mert madarak és más állatok üríthetik beléjük a vizeletüket és székletüket.
Sajnos nagyon gyakran látni, hogy egyesek arcfürdőként használják a városi szökőkutak vizét. Pedig ez kifejezetten veszélyes felfrissülési forma.
Súlyos betegséget okozhat a fürdőzés
Aki szökőkútban pancsol, akár súlyos betegséget is kaphat. Az ilyen rendszerekben található víz ugyanis fürdésre és ivásra sem alkalmas. A betegségeket ráadásul legkönnyebben a gyerekek és gyenge immunrendszerrel rendelkezők kaphatják el.
Bár, a szökőkutak legtöbbje forgatja a benne levő vizet, még így sem előzhető meg, hogy a meder felületén úgynevezett élőbevonat jöjjön létre. Ráadásul, 25 Celsius fok felett az élőbevonat mellett olyan mikrorganizmusok is megjelenhetnek a vizes látványosságokban, mint például a Legionella baktérium, ami akár kétoldali tüdőgyulladást is okozhat.
Nem csak veszélyes, drága is
Portálunk még korábban megkereste a szekszárdi polgármesteri hivatalt, hogy megtudjuk, pontosan milyen helyi szabályok vonatkoznak a szökőkutak használatára. Amint Kilián Mátétól, a városháza kommunikációs referensétől akkor megtudtuk, a témával két helyi rendelet is foglalkozik.
Az egyik rendelet szerint a „közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az, aki szökőkutat, díszkutat, egyéb utcabútort rendeltetéstől eltérő tevékenységre használ. Vagyis a városban található szökőkutak vizében sem fürödni, sem abból nem inni nem szabad.
Egy másik arról is rendelkezik, mire számíthat az, aki megsérti ezeket a szabályokat. Eszerint ha a közterület felügyelők észlelik, hogy valaki szökőkútban fürdik, a helyszínen – a szabálytalanság beismerésének esetén – ötvenezer forintig terjedő pénzbüntetést szabhatnak ki. Ha viszont az illető nem ismeri be a szabálytalanságot, akkor ennek az összegnek a háromszorosáig, százötvenezer forintig emelkedhet az ellene kiszabható közigazgatási bírság összege.