Mennyi nyugdíjra számíthat, aki minimálbérre van bejelentve?

A jövő évi minimálbérrel kapcsolatos tárgyalások nem állnak le a nyári forróságban sem, a szakszervezetek legalább 10 százalékos emelésért küzdenek. A minimálbér (legalább középfokú végzettséggel) és a garantált bérminimum alakulása azonos vagy eltérő ütemben történő növelése, esetleg egybeolvasztása nagyon sok embert érint, hiszen a munkaerőpiacon 230 ezren kapnak minimálbért, garantált bérminimumot pedig 740 ezren, ami összesen közel egymillió dolgozót jelent. Vajon mennyi nyugdíjra számíthat ez a két réteg? A választ a Portfolio.hu segítségével próbáljuk megadni.

Mennyi nyugdíjra számíthat a minimálbéres?

A minimálbér legutóbb (tavaly december 1-jétől) 15 százalékkal, a garantált bérminimum 10 százalékkal nőtt, és az emelés hatása nyilván feljebb gyűrűzött a magasabb keresetűek körében is, emelve az országos átlagkereset összegét. Nem véletlen a munkaadók óvatossága, hiszen a magasabb minimálbérből eredő magasabb bérszínvonal plusz költségeit ki kell termelniük.

Ehhez hozzá kell adni a részmunkaidőben dolgozók, az őstermelők, a kisadózók, az ekho-sok, az egyszerűsített foglalkoztatásban részt vevő alkalmi vagy szezonális munkások, továbbá a hasonló könnyített közteherviseléssel járó foglalkoztatási jogviszonyokban dolgozók több mint félmilliós létszámát, így láthatóvá válik, hogy legalább 1,5 millió magyar szerény nyugdíjvárománnyal rendelkezik.

A külföldön dolgozó magyarok helyzete

Külön réteget képez a tartósan külföldön dolgozó magyarok 650 ezer főre becsült tömege, akiknek a magyar nyugdíjvárománya szintén rendkívül alacsony lehet, cserébe viszont az ő magyar járulékfizetésük fájdalmasan hiányzik, és folyamatosan nehezíti a nyugdíjrendszer finanszírozását.

A jövőbeni nyugdíjvárományt tovább zsugorítja a könyörtelen demográfiai öregedés, hiszen a Ratkó-unokák (főként az 1973 és 1977 között született, nagy létszámú évjáratok) 2035-től lassan csordogáló, 2038-tól gátszakadással felérő nyugdíjba áramlása ugrásszerűen megnöveli a nyugdíjas társadalom létszámát, miközben a munkaerőpiacra belépő fiatalok létszáma messze elmarad a nyugdíjba kilépők számától, ráadásul közülük egyre nagyobb hajlandósággal vállalnak inkább külföldön munkát.

A pénzügyminiszter a Népjóléti Bizottság előtt múlt év decemberében sajtóhírek szerint kijelentette, ha valaki egész életében a minimálbérre bejelentve dolgozott, akkor legalább 120 ezer forintos nyugdíjra szerez jogosultságot. Megállja-e a helyét ez a feltételezés? Igen is, meg nem is – mondta Farkas András a NyugdíjGuru portál vezetője.

Ha például 40 évet dolgozott valaki a mindenkori minimálbéren bejelentve (nagyjából ez a 40 év jelenti azt, hogy valaki egész életében dolgozott), akkor lehet a nyugdíja akár 120 ezer forint is – ha tavaly vagy később állapítják meg a nyugdíját.

A nyugdíj összegét ugyanis a nyugdíjtörvény szerint két tényező határozza meg: a nyugdíjigénylő élete során szerzett összes szolgálati idő, mert ennek az egész évben számított hossza határozza meg a nyugdíjskála szerinti nyugdíjszorzót (ez 40 év esetén 80 százalék), az 1988. január 1. és a nyugdíjmegállapítás kezdőnapja között szerzett, nyugdíjjárulék (2020. július 1-jétől társadalombiztosítási járulék) alapját képező keresetekből számított nettó havi életpálya-átlagkereset összegét.

Számít, melyik évben állapítják meg a nyugdíjat

A magyar nyugdíj összegét egy harmadik tényező is jelentősen befolyásolja, ez pedig a nyugdíjmegállapítás éve. Ennek az az oka, hogy az említett életpálya-átlagkereset összegének számítása során az egyes érintett évekre külön-külön kiszámolt nettó keresetek összegét az adott évre vonatkozó valorizációs szorzószámmal kell a nyugdíjmegállapítás évét megelőző év nettó nemzetgazdasági átlagkereseti szintjéhez igazítani. A valorizációs szorzókat ennek megfelelően minden évben frissíteni kell az előző évi országos nettó átlagkereset nominális növekedési ütemével megegyező mértékben.

Emiatt viszont olyan méltánytalanságok alakulhatnak ki a nyugdíjmegállapítás kapcsán, hogy a korábbi években megállapított nyugdíjak összege nagyon hasonló életpályák esetében is jelentős mértékben elmarad a későbbi években megállapított nyugdíj összegétől,

Emellett nyilvánvalóan életszerűtlen feltételezés, hogy valaki az élete során megszakítás nélkül és mindig minimálbérre bejelentve dolgozott.

A helyzet kicsit jobb, ha a nyugdíjak alakulását a nettó átlagkereset változásának tükrében nézzük.

A 13. havi nyugdíj 2021-ben részleges, majd 2022-től teljes visszavezetése segített a nyugdíjasokon, hiszen egy havi plusz nyugdíj megegyezik egy 8,3 százalékos emelés hatásával, ez tükröződik az éves arányszám javulásában.

Öngondoskodási pillérek az uniós országokban

Az Eurostat 2021-es adatokon alapuló jelentése szerint átlagosan a GDP 12,9 százalékát teszik ki az EU tagállamaiban, Magyarországon azonban az EU-átlagnál 5,9 százalékponttal alacsonyabb, mindössze 7 százalékos volt a GDP-arányos nyugdíjkiadás. Ráadásul az állami nyugdíjpillér mellett a tagállamok többségében foglalkoztatói nyugdíjpillér is működik (nálunk nincs ilyen), miközben az öngondoskodási pillér külföldön összehasonlíthatatlanul erősebb, mint Magyarországon.