2024.09.16. 20:00
A Települési Értéktár Bizottság elnöke, aki maga is értékalkotó
Építész, művész, hagyományőrző, aki egykor Bogár István együttesében táncolt.
Scultéty Erzsébetet mindenki ismeri Őcsényben. Építész, képzőművész, a Települési Értéktár Bizottság elnöke. Húsz éven keresztül tartott rajzszakkört a gyerekeknek. Neki köszönhető egy jellegzetes sárközi épület, a Fő utca 18. szám alatti ház megmentése, amit tájházzá alakítanak.
A műszaki rajztól a kisplasztikáig
Nagyjából így határolható be Scultéty Erzsébet mozgásterülete. Az Őcsényben élő alkotó, még nyugdíjasként is aktívan tevékenykedve vett és vesz részt a helyi közéletben: 2018-ig volt közösségiház-vezető és mostanáig (októberig) önkormányzati képviselő. Ellátja a Települési Értéktár Bizottság és a hagyományőrző egyesület elnöki teendőit.
– Szekszárdon, a megyei tervező vállalatnál kezdtem dolgozni, a hatvanas évek végén – mondja – és hosszú ideig vagy tervezői, vagy építésügyi hatósági feladatokat láttam el. Csak, miután 2006-ban megpályáztam és elnyertem az őcsényi közösségi ház vezetését, hagytam fel a tervezői munkával. Az úgy, együtt már sok lett volna. Kiállítások, könyvbemutatók, ismeretterjesztő előadások és más programok koordinálása; szinte minden hétre jutott valami. A legnagyobb feladat a 2015-ös sárközi lakodalom megszervezése volt. (Ennek a rendezvénynek minden évben másik falu a házigazdája.)
A sárközi eklektika című kötet születése
Szintén építész férjével – akinek műemlékes diplomája is volt –, a ’80-as években végigjárták a Sárközt. Az öt faluban (Őcsény, Decs, Sárpilis, Alsónyék, Báta) lerajzolták, lefényképezték a jellegzetes épülethomlokzatokat, zárt kapualjakat, gipszstukkókat, oszlopfejeket. Az összegző, gazdagon illusztrált kézirat elkészült, de csak a férj halála után kerülhetett sor a kiadásra. Akkor, 2008-ban sikerült pályázati pénzt szerezni A sárközi eklektika című kötet sokszorosítására. Más településeken is dolgozott, mint építész – részt vett például a tolnai gimnázium és a szekszárdi Széchenyi-üzletház tervezésében –, de szülőhelye köszönhet neki a legtöbbet. Ő készítette el Őcsény címerét, és közreműködött a központrehabilitációs terv kidolgozásában.
– Hagyománytisztelő vagyok – hangsúlyozza –, és a Sárköz hagyományokkal átitatott vidék. Annak idején táncoltam Bogár István néptáncegyüttesében, s ma én szervezem a táncosaink fellépéseit. Körülbelül 15 évig, a covidig, Szabadi Mihály volt a koreográfusunk. Nagyon jól lehetett vele együttműködni. A hagyomány része természetesen az építészet is. A vízrendezés, a lecsapolás után – száz-százhúsz évvel ezelőtt – sokan meggazdagodtak, mert jól termő, nagy földterületek szabadultak fel. A módossá vált gazdák polgári stílusú lakóházakat kezdtek építeni. Alsónyék központjában maradt meg legjobban egy ilyen épületegyüttes. De Őcsényben is vannak szép példák. A Fő utca 18. szám alatti házat megvette és fokozatosan tájházzá alakítja az önkormányzat. Az állagmegóvó munkálatok megtörténtek, ezután következhet – ha lesz rá forrás – a fűtés, a világítás korszerűsítése és a berendezés.
Művésztelepeket több, mint tíz évig szervezett
Család, építészet, hagyományápolás, közélet és művészet. Ezzel az öt dologgal foglalkozott Scultéty Erzsébet a maga mögött hagyott évtizedekben, s a jövőben sem kíván változtatni a tevékenységlistáján. Bár érzi, hogy a tempót, a hetedik ikszen túl már csökkenteni illik. Még vannak képekké és térbeli alkotásokká formálandó gondolatai, de nem olyan nagyszámban, mint fiatalabb, pörgősebb időszakában.
– Gyerekkoromtól fogva mindig rajzoltam – emlékszik vissza. – Jártam alkotótáborokba, folyamatosan képeztem magam. Születtek sorra a grafikák, tusrajzok, olajfestmények, monotípiák, szitanyomatok, szerigráfiák. A nyolcvanas évek közepén kezdtem kerámiával foglalkozni. Szekszárdon, a Fusz György vezette tanfolyamon sajátítottam el a korongozást. Raku alkotásokat készítettem. Tagja lettem az Országos Képző- és Iparművészeti Társaságnak, az Art 999-nek és a Bárka szalonnak. Még kiállításrendezői végzettséget is szereztem, aminek alkotóként és rendezvényszervezőként is nagy hasznát vettem. Összesen 52 egyéni és 95 csoportos tárlaton szerepeltek a műveim. Azt is fontosnak éreztem, hogy továbbadjam a tudást. Húsz éven keresztül tartottam rajzszakkört az őcsényi gyerekeknek. Táborokat, művésztelepi összejöveteleket is szerveztem a faluban, 1996-tól, több mint tíz éven keresztül. Ezeknek volt szövő, festő és kerámia szekciójuk. Értékelték, elismerték a munkámat. Megkaptam többek között az Őcsényért-plakettet is.
Csokonai-díj és Őcsényért-plakett
Scultéty Erzsébet 1949-ben született Őcsényben. A szekszárdi Garay János Gimnáziumban érettségizett, majd Pécsen szerzett diplomát, a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán, 1975-ben. A Tolna Megyei Tanácsi Tervező Vállalatnál (TOLNATERV) dolgozott 1968-1990-ig. A rendszerváltás után magán tervezőirodákkal együttműködve tevékenykedett, majd az őcsényi polgármesteri hivatalban látott el építésügyi hatósági feladatokat. Az ezredforduló táján megint váltani kényszerült, mert kistelepüléseken megszűntek az építésügyi osztályok. Tervezőirodáknak dolgozott be, legtöbbet a Lovas Ferenc vezette Kontur-Tervnek, és a Lajtai Zoltán által irányított Műterem ’90-nek. Az őcsényi közösségi ház vezetését 2006-tól 2018-ig látta el. Részt vett a helyi közéletben önkormányzati képviselőként is, 2010 és 2024 között. Vezeti a Települési Értéktár Bizottságot, és elnöke a „Bogár István” Hagyományőrző Egyesületnek. Özvegy, két gyereke van. Ismert képzőművész, munkáival számos grafikai és plasztikai nívódíjat nyert. Más elismerések mellett a Csokonai-díjat (2011) és az Őcsényért-plakettet (2013) is megkapta.