Szenzáció! Megtalálták az egykori törökfürdőt Tolnán

A tolnai Duna-parthoz közel, a Malom utca 51. szám alatt állt egy szoba-konyhás, romos lakóház, amelynek bontását idén augusztus elején kezdte meg a tulajdonos. A munkálatok közben a padlózat alól egy széles, kőből készült fal maradványa bukkant elő. A tulajdonos érzékelte, hogy valami különleges dologra lelhettek, ezért azonnal jelezte a dolgot ismerősének, egy helytörténészként is tevékenykedő tanárnak, aki megerősítette: a kőfal egy történelmi időkbe visszanyúló épülethez tartozik. Értesítették a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeumot, az intézmény igazgatója, a régész Ódor János vezetésével augusztus 20. után megkezdődött a telken az úgynevezett mentő feltárás.

Korábban is találtak már középkorból származó faragott köveket

Ódor János érdeklődésünkre elmondta: a Malom utcában a korábbi években is találtak már középkorból származó, másodlagosan felhasznált, építésre használt faragott köveket. A mostani esetet megelőzően, 2017-ben a szomszédos telken, egy összedőlt ház átvizsgálása során egy falat támasztó külső pillérre bukkantak, de nem tudták pontosan megállapítani, hogy az milyen épülethez tartozott, és milyen korú lehetett.

A mostani mentőfeltárás során talált leletek és megfigyelt épített jelenségek – valamint a rendelkezésre álló írásos források – alapján azonban kijelenthető, hogy a helyi török fürdő romjaira bukkantak. Pontosabban csak egy részére, mivel az épület alapja a szomszédos telkek alá is átnyúlik.

A törökfürdő forró medencés része üzemelt egykoron

A most feltárt területen feltehetően a hagyományosan legalább három helyiségből álló törökfürdő forró medencés része üzemelt egykoron. Ez egy 6x6 méteres belsejű, négyzet alaprajzú helyiség, amelynek mintegy 2 méter mély, 80 centi széles alapjai mellett belső pillérek és részben felmenő falak is megmaradtak, az eredeti festéssel, ajtónyílással és az egykori kupolát tartó pillérek nyomával. A falban eredeti helyzetében megmaradt korabeli vízvezetéket is találtak, az egykori járószint alatt a padlót tartó pillérekkel, termeket összekötő szellőzőcsatornákkal és füstelvezető nyílásokkal.

Írásos forrás szerint 1570 körül épült – a török időkben fontos vallási, társadalmi és egészségkulturális szerepet betöltő –, hagyományosan kupolás fedésű törökfürdő egy 1686-os metszeten még szerepelt. A török kiűzése után, térképi ábrázolások alapján az 1820-as évekig még biztosan hasznosították az épületet, feltehetően lakóház formában. 1868-ban viszont már részben elbontották a régit, és az egykori helyiségek helyére több kisebb lakóházat, tolnai hajós családok egykori otthonát húzták fel. Közülük egyet most, 2024 nyarán bontottak le, megtalálva a középkori alapokat is.

Más elpusztult objektumok helyét is meg lehet majd határozni

A tolnai törökfürdő pontos helye régóta foglalkoztatja a város története iránt érdeklődő helybélieket. Azzal, hogy most pontosan meg tudják jelölni a helyét, a korabeli térképekkel összevetve további fontos, már elpusztult objektumok helyét is meg lehet majd határozni. Jelenleg egyébként ez a legrégebbi, álló falakkal is rendelkező tolnai épület, amelynek helyszínéről kézzelfogható bizonyítékok vannak. 

A lelet jelentőségét jelzi, hogy a vármegyében Tolna az egyetlen, Magyarországon pedig a hatodik település – Buda, Eger, Pécs, Székesfehérvár, Törökkoppány után –, ahol előbukkant valami az egykori törökfürdő épületből. Igen ritka leletről van tehát szó, ráadásul nagyon jó állapotban kerültek elő az épület maradványai.

A tulajdonos ritkán tapasztalható együttműködő-támogató hozzáállást tanúsít.

Ódor János arról is beszélt: a régészeti leletek legtöbb esetben építkezésekhez kapcsolódva kerülnek elő. A tulajdonosok-beruházók pedig a régészeti feltárást sokszor csupán az építkezést lassító-drágító tényezőnek tekintik. Ám ez jelen esetben nem így van, a tulajdonos, Mozbacher Zoltán ritkán tapasztalható együttműködő-támogató hozzáállást tanúsít.

Mozbacher Zoltán egyébként egykor ebben a házban gyerekeskedett a nagymamájánál. Hogy megmaradjon a családi örökség, egy kis lakást tervezett építeni a lebontott helyén. Hogy ez így lesz-e, az a közeljövőben tervezett egyeztetéseken fog eldőlni, amelyekben a Kormányhivatal, a tulajdonosok, a helyi önkormányzat és a régész szakmai képviselői vesznek részt. Az értékes lelet későbbi hasznosításától, esetleges bemutató hellyé történő alakításától függően ugyanis elképzelhető a teljes törökfürdő feltárása, ami a jelenlegin kívül három szomszédos telket érintene.

A legfontosabb alapkérdésekere viszont a mostani mentőfeltárás megadta a választ, az ország több pontjáról érkezett szakemberek is megvizsgálták a leleteket. Amíg el nem dől a régi törökfürdő sorsa, leállnak az ásatással, hogy újabb épületrészeket ne tegyenek ki az időjárás viszontagságainak.