A régészeket is megdöbbentette, hogy mit talált a radar a döbröközi vár alatt

Döbrököz vára – már ami megmaradt belőle – már évtizedekkel ezelőtt felkeltette a régészek érdeklődését. A romoknál az 1980-as évek végén kezdődött meg az úgynevezett roncsolásmentes vizsgálat. Ekkor Miklós Zsuzsa, az MTA Régészeti Intézetének munkatársa végzett több alkalommal terepbejárást a lelőhelyen és környékén, illetve légi felvételeket is készített. 

Az oklevelekben már 1309-ben szereplő vár maradványait 1988-ban Nováki Gyula és Sándorfi György mérte fel, ezeket az adatokat 1999-ben Egyed Endre egészítette ki és pontosította. Hat évvel később Gere László vezetésével megtörtént az álló falmaradványok építészeti felmérése és a részleges műemlékvédelmi állagmegóvása.

Döbrököz vára elkerülte a felrobbantást

A már említett roncsolásmentes régészeti vizsgálat a Nemzeti Kulturális Alap és Döbrököz Önkormányzata támogatásával idén tavasszal és ősszel folytatódott.  A HUN-REN BTK Régészeti Intézetének munkatársai – Kovács Bianka Gina, Berta Adrián, Ekrik Ákos és Mészáros Nóra – az első szakaszban talajradar alkalmazásával térképezték fel a vár teljes alaprajzát. Az adatok értékelésekor figyelemre méltó felfedezést tettek.

– Kiderült, hogy a jelenkori felszín alatt még több méter magasan állhatnak a falak – mondta el lapunknak Kovács Bianka Gina kutatás vezető. – Mivel a török kiűzése után, a tágabb környék váraival ellentétben, ezt nem robbantották fel, így az elmúlt három évszázadban sok részlet megőrződött belőle

A második ütemben idén ősz elején magnetométeres és fotogrammetriai felméréssel folytatódott a munka. Kovács Bianka Gina, Berta Adrián, Ekrik Ákos és Marton Tibor a vár körüli szántó felmérését végezte el, illetve terepbejárást tartott a falu területén. A csapat tagjai a múlt hét pénteki napján Döbrököz községben, az Integrált Közösségi Szolgáltató Tér nagytermében, Farkas Edit polgármester köszöntője után ismertették a megjelent érdeklődőkkel kutatási eredményeiket.