2024.11.28. 14:32
Minimálbér-emelés: „Nem oldja meg a munkaerőpiac alapvető problémáit”
A nemrég bejelentett minimálbér- és garantált bérminimum-emelések jelentős hatással lehetnek a magyar gazdaságra és a munkaerőpiacra. A következő három évben a minimálbér akár negyven százalékkal is emelkedhet, az első lépésben jövőre kilenc százalékkal. A béremelés azonban vegyes érzéseket vált ki a vállalkozói szférában, akik az intézkedés előnyeit és nehézségeit egyaránt mérlegelik.
Beréti Zsolt vállalkozó, a Tolna Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a béremelés elfogadható cél, azonban a tempó erőltetett lehet a következő három évre nézve, amennyiben nem társul hozzá releváns gazdasági növekedés és nem biztos, hogy minden vállalkozás képes alkalmazkodni hozzá.
– A kilenc százalékos emelés még kezelhető, de ha a közterhek csökkenése nem jár párhuzamosan béremeléssel, komoly feszültségek keletkezhetnek. Ráadásul inflációgerjesztő hatása van – vélekedik. Nem feltétlenül a termelékenység növelése a cél, hanem az, hogy a gazdaság fejlődésével a vállalkozások munkabér-támogatás révén stabilabb helyzetbe kerüljenek. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a béreket ki lehessen gazdálkodni.
Hatás az alkalmazottakra: motiváció vagy kényszer?
A béremelések hatása az alkalmazottak motivációjára és elégedettségére is megosztó kérdés. Bár a magasabb bérek elvileg növelhetik a munkavállalók elégedettségét, Beréti Zsolt szerint ez nem oldja meg a munkaerőpiac alapvető problémáit. – A minimálbér emeléstől nem várható jelentős hatás a munkaerő-megtartásban vagy az új munkavállalók vonzásában, mert nem ez a réteg az, akit érint. A fő gond a képzett munkaerő hiánya. Bár a szakképzési irány most jó, sok fiatal továbbra is külföldre távozik, ahol úgy gondolják jobb lehetőségeket találnak – hangsúlyozta.
Egyúttal kiemelte a szakmák presztízsének fontosságát: „Fontos lenne, hogy a pályaválasztók megértsék, egy szakmának van presztízse, és számos előnnyel jár, ha valaki itthon talál munkát. Nem kell utazni, a család közelében maradhatnak – ez nagy érték. Egy jó szakember vállalkozóként tud olyan jól keresni, mintha nyugaton alkalmazottként végezné a munkáját.”
Infláció és vásárlóerő: kihívások a gazdasági egyensúlyban
A béremelések inflációra gyakorolt hatása szintén vitatott. A vállalkozó szerint a béremelés csak akkor fenntartható, ha a cégek több bevételt tudnak termelni. – Ha a bérek emelkednek, de a bevételek nem növekednek arányosan, az nehéz helyzetbe hozhatja a vállalkozásokat – figyelmeztet.
Szükséges állami támogatások
A béremelések sikeres végrehajtásához állami támogatásokra is szükség lenne. Beréti Zsolt szerint a gazdaságpolitikának a növekedés elősegítésére kellene fókuszálnia. – A járulékcsökkentés mindig jótékony hatású, hiszen tehermentesíti a vállalkozásokat. Emellett konkrét bértámogatások is segíthetnék a cégeket abban, hogy ki tudják gazdálkodni a magasabb fizetéseket – javasolja.
Egyensúlyt kell találni
Összességében a minimálbér és a garantált bérminimum emelése olyan lépés, amelynek hosszú távú hatásait még nehéz pontosan felmérni. Miközben a béremelés javíthatja a munkavállalók életkörülményeit, a vállalkozói szektor számára komoly kihívást jelenthet, ha nem kap megfelelő támogatást az államtól. Az egyensúly megtalálása kulcsfontosságú ahhoz, hogy a gazdaság növekedése minden szereplő számára fenntartható legyen.