2024.11.26. 07:00
Örök tél – egy díjnyertes film azokról, akik megjárták a Gulágot (képgalériával)
Málenkij robot, vagyis egy kis munka – ezt gondolták azok és a családtagjaik, akiket elhurcoltak évekre. November huszonötödike 2012 óta – amikor erről döntött az Országgyűlés – a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja lett. Ebből az alkalomból vetítették le az Örök tél című történelmi filmdrámát Szekszárdon, a Vármegyeháza dísztermében.
Zsúfolásig megtelt a Vármegyeháza díszterme, ahogy dr. Horváth Kálmán főispán, az est házigazdája mondta, még a csilláron is lógtak. Az Örök tél című filmdráma vetítésével egyrészt a Málenkij emléknapra emlékeztek, másrészt pedig az vezérelte a szervezőket, hogy minden Tolna vármegyéből származó írót, költőt ismerjenek meg az emberek. Az Örök tél című film egyik alkotója ugyanis Havasi János író, újságíró, aki Dombóváron született és sajnos idén, májusban elhunyt, mondta a főispán.
Örök tél: Több mint négyezer embert hurcoltak el csak Tolnából
Az érdeklődök között ott volt Csibi Krisztina is, aki az időközi választáson a Fidesz-KDNP jelöltje. Beszédet nem mondott, de a rendezvény résztvevői megtapsolták. Féhr György, a Tolna Vármegyei Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke viszont németül, majd magyarul is köszöntötte a meghívott vendégeket, valamint az érdeklődőket. Mint mondta, a XX. század legsötétebb időszaka volt az, amikor 1944. december 22-én megjelent a napi parancs a málenkij robotról. Országosan közel 80 ezer német nemzetiségű embert, ebből 4150 körüli Tolna megyeit hurcoltak el.
Dr. Beréti Zsolt, a Tolna Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, az est szervezőinek egyike megosztotta személyes érintettségét is. Nagyszüleit hurcolták el a Gulágra.
Az első fogoly erről a szörnyű helyről 1953. november 25-én ért haza.
Ezért is lett november huszonötödike az emléknap. Az egész világ csak jóval később értesülhetett azt ott történtekről, mivel maguk az érintettek sem beszéltek róla. Egyrészt meg volt tiltva nekik, hogy soha, sehol, senkinek ne beszéljenek az ott átéltekről, másrészt maguk is szégyellték, hogy mi mindent meg kellett tenniük azért, hogy túléljék a poklot.
Havasi Jánossal gyermekkoruk óta ismerték egymást
Köbli Norbert forgatókönyvíró elmondta, ő maga is dombóvári, svábokkal körbe véve nőtt fel. Havasi Jánossal, aki az Örök tél alapjául szolgáló családregényt írta – Lánykák az idő eljárt címmel – gyermekkoruk óta ismerték egymást. János kereste meg a történettel, nem volt egyszerű a feladat, hiszen öt év eseményeit kellett összefoglalni egy filmben. Szívbe markoló volt olvasni a család történetét, mely 80 éve történt mégis nagyon fájt. Volt akit vacsora közben vittek el, a család úgy tudta, ide. Csak pár napra, egy kis munkára. Teljes volt a bizonytalanság.
Kétszázötvenezer magyart hurcoltak a Gulágra
A történet a Donyec-medencében, Donbászban játszódik, ott, ahol most háború van. Kétszázötvenezer magyart hurcoltak ide, válogatott kínzásokat kellett átélniük a rabszolgamunka mellett. Sokáig nem foglalkoztak a történészek sem azzal, mi is történt a Gulágon, később a helytörténészek kezdték el feltárni. Köbli Norbert elmondta, amikor a filmet készítették azt hitte, hogy csak a magyarokat érdekli majd. Pár év múlva kiderült, ez a filmje lett a legsikeresebb. Több díjat is kaptak, többek között Gera Marina, a film női főszereplője nyerte el a Nemzetközi Emmy-díjat.
A díszterem előterében egy kiállítás fogadta az érdeklődőket
A rendezvényre eljött Havasi János fia, Havasi Dániel is, aki rendező, operatőr. Ő csak annyit mondott, a film önmagáért beszél. A vetítés végén szívesen válaszol az érdeklődők kérdéseire. Egy meglepetéssel zárult a vetítés előtti beszélgetés, Fodor Ákos olajfestményt ajándékozott Köbli Norbertnek, mely emlékezteti a forgatókönyvírót az Örök tél munkálataira. Érdemes megjegyezni azt is, hogy a díszterem előterében egy kiállítás fogadta az érdeklődőket, régi fényképeken a málenkij robot, a munkatáborok hétköznapi életéről fotók, a fásult, megkínzott hazatérőkről képek.