Így győzte le a halálos kórt a szekszárdi lány (galéria)

– 13 éves voltam, amikor a Hodgkin limfóma tünetei először jelentkeztek nálam – kezdi Szádovszkyné Lőrincz Kata a visszaemlékezését. Pécsre kerültem, az onkológiai gyermekosztályra, ahol kemoterápiás kezeléseket kaptam fél éven keresztül. A kezelések nemcsak fizikailag, de lelkileg is megterhelőek voltak, ugyanakkor már akkor éreztem, hogy milyen fontos a családom és a körülöttem lévők támogatása.

Az anyagi nehézségek, a steril környezet megteremtésének kihívásai, valamint a mindennapi élet újratervezése szinte emberfeletti erőfeszítést igényelt a családtól. Kata édesanyja, aki akkor már a szekszárdi Tesco munkatársa volt, mindent megtett, hogy lánya mellett legyen, miközben édesapja Dunaújvárosban dolgozott, nővére pedig Budapesten kezdte meg egyetemi tanulmányait. 

– Ez az időszak sokszor szinte összeroppantotta a családot, de ugyanakkor hihetetlen erőt is adott – meséli Kata.

Összefogtak Lőrincz Kata gyógyulásáért

Kata családja azonban nem maradt egyedül a küzdelemben. Szekszárd lakói példátlan összefogást tanúsítottak. 

– A helyi közösség támogatása nélkül nagyon nehéz lett volna átvészelni ezt az időszakot – emlékszik vissza. Talán a legmeghatóbb pillanat a szekszárdi zeneiskola által szervezett jótékonysági koncert volt, amelyet Pecze István bácsi vezetett. Emlékszem, karácsony előtt rendezték meg a koncertet a Művészetek Házában, de én sajnos nem tudtam részt venni rajta, mert a kórházban voltam – meséli Kata. Édesanyám azonban ott volt, és nagyon megható élmény volt számára, hogy ennyien összeálltak, hogy segítsenek nekünk. 

Ez az esemény, valamint a család barátainak, rokonainak támogatása segített abban, hogy a szükséges körülményeket megteremtsék Kata gyógyulásához.

Új erő a nehézségekből

Kata kitartása és szorgalma már akkor megmutatkozott: noha a nyolcadik osztályt magántanulóként kellett befejeznie, tanárai és osztálytársai minden segítséget megadtak neki, hogy felzárkózhasson. – Nagyon fontos volt számomra, hogy a saját osztályommal folytathassam a gimnáziumi éveket. Az osztályozó vizsgák során a tanáraim elképesztően támogatóak voltak – mondja hálásan.

A kezelések sikeresek voltak, és a kontrollvizsgálatok is egyre ritkábbá váltak. 

– Az ötödik év végén éreztem először igazán, hogy teljesen magam mögött hagytam ezt az időszakot – meséli.

Egy új fejezet: Kína és a nyelvek szeretete

A nehézségek ellenére Kata sosem vesztette el kíváncsiságát és nyitottságát a világ iránt. A nyelvek és kultúrák iránti szenvedélye végül a tanári pályára vezette. 

– Mindig is lenyűgözött a különböző nyelvek gazdagsága, és az, hogy egy-egy nyelv mögött milyen kultúra rejtőzik – mondja. 

Kata kétszer is élt egy-egy évet Kínában, ahol nemcsak tanított, de rengeteget tanult is a helyi életről és emberekről.

– A betegségem időszaka sok mindent megtanított nekem: hogy értékeljem az élet apró örömeit, és soha ne adjam fel a céljaimat – mondja. Jelenleg egy nyelviskolában tanít, ahol minden napja arról szól, hogy másokat is inspiráljon a nyelvek iránti szeretetre.

Az élet ereje

Szádovszkyné Lőrincz Kata története nemcsak a gyógyulásról szól, hanem arról is, hogy a legnagyobb nehézségek közepette is lehet új erőt találni, és hogy az összefogás, a család és a közösség támogató ereje mekkora hatással lehet egy életre.

Kata ma egészséges, sikeres és boldog. Életútja példaként állhat mindannyiunk előtt: nem az határoz meg minket, hogy milyen nehézségekkel kell szembenéznünk, hanem az, hogy hogyan állunk talpra utánuk.