Melyik szekszárdi szőlőfajta éli túl a klímaváltozást? (videó és galéria)

Népességnövekedés és klímaváltozás. Ezen témakörök kerültek terítékre azon a rendhagyó, interaktív tanórán, amit – dr. Horváth Kálmán főispán köszöntője után – Áder János tartott szerdán délelőtt Szekszárdon, a Vármegyeháza dísztermében a diákoknak. A volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumának elnöke a Tolna Vármegyei Környezetvédelmi Vetélkedő döntője alkalmából tartott előadást.

Népességnövekedés és klímaváltozás, súlyos következményekkel

Az I. Béla Gimnázium által meghirdetett tudáspróba a Klíma és mezőgazdaság alcímet viselte, éppen azért Áder János hangsúlyosan szólt az agráriumban az elmúlt évtizedekben bekövetkezett változásokról. Ám mindenekelőtt azt a kérdést tette fel a jelenlévőknek, hogy 1950-ben hány ember élt a Földön? Erre – és a később még ugyancsak feltett, más kérdésre – mobiltelefonnal adhattak választ a fiatalok. A többség mindenesetre nem találta el, hogy hetven évvel ezelőtt 2,5 milliárdnyian népesítettük be sárgolyónkat. A változás mára drámai, hiszen több mint 8 milliárd földlakó él bolygónkon, sok térségben egyre csökkenő életlehetőségek mellett. Ezzel összefüggésben Áder János arra mutatott rá – illetve illusztrálta vetített képekkel is –, hogy a jelentős népességnövekedés közepette – és éppen ebből következőn – kétszer gyorsabban emelkedik a vízfogyasztás és háromszor gyorsabban az energiafogyasztás üteme. Ez a helyzet azonban ma is és főleg távlatilag igen súlyos kérdéseket vet fel. Tekintettel például arra, hogy nagyjából 2050-re az akkori földlakók mintegy fele vízhiányos régiókban fog élni.

Az előadó a magyar mezőgazdaság témakörére átváltva kitért arra is, hogy a vízhiány hazánkban sem ismeretlen jelenség, az Alföld egyes területein elsivatagosodás tapasztalható. Szólt a parlagfű térhódításáról is, ez az Észak-Amerikából származó. allergiát okozó növény egyrészt rengeteg ember életét keseríti meg, de ezzel együtt elfoglalja a helyet a kultúrnövények elől. Mint mondta, napjainkban a parlagfűvel borított területek nagysága hazánkban két megyényi területet lenne képes beborítani. Az általános felmelegedés következtében pedig nálunk is megjelentek azok az invazív rovar kártevők, melyek – természetes ellenség hiányában – szó szerint pusztító hatással vannak a termésre. Akinek van diófája, az tapasztalhatta az országban tíz éve feltűnt nyugati dióburok-fúrólégy tömeges kártételét.

A felmelegedés hatása vármegyénkben, így a szekszárdi borvidéken, a borászatban is vagy már most érzékelhető, avagy érzékelhető lesz. Ezzel összefüggésben Áder János a kékfrankosra hívta fel a figyelmet, mint olyan kiváló és a helyi bortermelését is reprezentáló szőlőfajtára, mely képes alkalmazkodni a változásokhoz.