2025.01.25. 11:30
Vámpír lép színre a városban
Szekszárdon született, itt kóstolt bele általános- majd középiskolásként a színjátszásba. Fábián Péter ma már Junior Prima-díjas rendező. Nemrég új darabot állított színre a fővárosban. Mindig jó szívvel érkezik Tolna vármegye székhelyére.
A nyúl füle tetszik a közönségnek, ez pedig jó hír Fábián Péter számára. Az említett prémes háziállat és hallószerve ugyanis címe annak a zenés fabularevünek, amit nagy sikerrel játszik a fővárosi Örkény István Színház. A darab írója és rendezője pedig a Szekszárdi Garay János Gimnázium egykori diákja.

Fotó: Beküldött fotó
Mély hálát érez szülővárosa iránt
– Örülök annak, hogy az előadás híre szülővárosomba is eljutott – mondta el lapunknak a Junior Príma-díjas Fábián Péter. – Ez a pályafutás kívülről nézve máris szép karriernek tűnhet, bár jómagam inkább úgy fogalmazok, hogy úton vagyok. Nem sok időm van azon tűnődni, hogy ez a karrier mennyire szép vagy sem. Hiszen alapvetően a rengeteg munka köt le és folyamatosan készülök az újabb kihívásokra. De ezzel együtt is igaz, hogy egykoron, a Szekszárdi Garay János Gimnázium diákjaként, az ottani színjátszó kör tagjaként csak álom volt számomra az, ami ma már valóság.
– Ha jól tudom, az ugyancsak Garay János nevét viselő általános iskola szintén motiválta önt, akkor még mint kisgyermeket, művészi élményekkel.
– Ez így van és ebből a szempontból hadd emeljem ki Vadócz Eszter pedagógus nevét és munkáját. Neki köszönhetően már hétéves koromban belekóstolhattam a színjátszásba. Később, a gimnáziumi éveim alatt Báló Marianna, a versmondó műhely és a GJG Színpad vezetőjének irányításával fejleszthettem tudásomat. Ugyancsak hálával tartozom a Magyarországi Német Színháznak, ahol több más szerep mellett tizenkét éves koromban eljátszhattam A kis herceg című mesejáték címszerepét. Tehát több szempontból is hálás vagyok szülővárosomnak, ahol olyan költők láttak napvilágot, mint Babits Mihály és Baka István, akik máig a kedvenceim.
Fábián Péter vámpíros darabot hoz
– Ön már nem Szekszárdon él, de azért időnként felkeresi Tolna vármegye székhelyét?
– Már csak azért is, mert itt él édesapám, a helyi Vendéglátóipari Szakközépiskola egykori szakoktatója, akit rendszeresen látogatok. Más ok miatt is megyek, hiszen Orbán György előadóművész kollégám, jó barátom mindig meghív zsűrizni a Baka István versmondó versenyre. Mostanság már, az évek előrehaladtával egyre gyarapodó nosztalgikus érzésekkel és ezzel együtt jó szívvel érkezem Szekszárdra.
– A nyúl füle mellett milyen egyéb művészi, rendezői feladatok várnak önre?
– Már második éve vagyok a Szegedi Nemzeti Színház egyik művészeti vezetője, leginkább tehát ebben az intézményben tevékenykedem. Ezzel együtt lehetőségem van arra, hogy másutt, például Budapesten, kőszínházban is rendezzek. Tavaly egyébként a szombathelyi Mesebolt Bábszínházban dolgoztam, ahol munkatársaimmal együtt A kisfiú és a vámpírok című Baka István kisregényt adaptáltuk színpadra, Én, a vámpír címmel. Az a tervünk – ezt már szervezzük is –, hogy ezt az előadást hamarosan bemutatjuk Szekszárdon, a Magyarországi Német Színházban is.