Közlekedéstörténet

2025.01.18. 07:00

KRESZ: újabb változások várhatóak a közlekedési szabályokban

Sokat változott a világ a motorizáció megjelenése óta, ehhez a változáshoz pedig folyamatosan alkalmazkodnia kell a jogszabályi kereteknek, és így a forgalomban résztvevőknek is. Sok módosításon esett át a KRESZ az elmúlt közel száz évben, és jövőre újabbak várhatók.

Kezdetben a műszaki ismereteken volt a hangsúly, aztán idővel a biztonság került az első helyre. Többek között ez is kiderül az EduKRESZ közlekedéstörténeti érdekességeket összegző sajtóközleményéből. Mint írják, 1890-ben született az első olyan jogszabály Magyarországon, amely az egész ország területére érvényes közlekedési szabályokat tartalmazott. Kimondta a „balra tarts, jobbról előzz” elvet – azaz a bal oldali közlekedést –, és előírta azt is, hogy a királyi udvari, katonai, posta-, tűzoltó- és mentőjárműveknek elsőbbséget kell adni.

A KRESZ és a vezetés oktatás is sokat változott az évtizedek során
A KRESZ és a vezetés oktatás is sokat változott az évtizedek során (Fotó: MW)

Az első automobil-vezetői tanfolyamot 1900-ban indította el a Magyar Királyi Posta. A vezetőjelölteket kerékpározni is tudó, lovakhoz is értő postások közül válogatták ki, és a tananyag része volt a járművek szétszerelése és összerakása is. Egy évvel később jelent meg az első, a fővárosra érvényes közlekedési rendelet, amely szerint az automobilokat számmal kellett ellátni, és sötétedés után az autóknak is kötelező volt bekapcsolniuk a világítást. Az előírt legnagyobb sebesség széles utakon 15 kilométer/óra, keskeny és nagy forgalmú úton 10, lakott területen kívül pedig 30 kilométer/óra volt. Aztán 1902-ben a Magyar Királyi Belügyminisztérium már országos érvényű közlekedési szabályokat fogalmazott meg, amiben csupán négy jelzőtábla szerepelt – veszélyes útkereszteződésre, vasúti átjáróra, bukkanóra és éles kanyarra hívták fel a figyelmet. Az első Közúti Közlekedési Rendészeti Szabályzat (KRESZ) 1930. január 1-jén lépett hatályba, egy évvel megelőzve a mobilizációban akkor élen járó Nagy-Britanniát. Magyarország 1941-ben tért át a jobb oldali közlekedésre.

A hetvenes években vezették be a KRESZ átfogó reformját

A II. világháborút követően 1950-ben, 1953-ban és 1962-ben is történtek nagyobb változások a KRESZ-ben, a traffipaxkészülékek pedig 1972-ben jelentek meg Magyarországon. A KRESZ átfogó reformja aztán 1976-ban történt meg, ami bevezette az általános sebességlimiteket. Szintén ekkortól írták elő a biztonsági öv használatát. E tekintetben az 1993-as módosítás hozott további szigorítást, amely kötelezővé tette a biztonsági öv használatát minden ülésen, és a gyermekülések használatára is tartalmazott előírásokat. Ez utóbbi használatát 2002-től tették kötelezővé.

A 2010-es változtatások szintén a közlekedésbiztonság javítását és a balesetek számának csökkentését célozták. Az egyik legjelentősebb újítás a „zéró tolerancia” elvének bevezetése volt, ami az ittas vezetés minden formáját tiltja. A változások folytatódnak, hiszen már dolgoznak a KRESZ legújabb módosításán, ami várhatóan 2026-tól lép életbe.

Infografikán a KRESZ változásai
Infografikán a KRESZ változásai (Forrás: EduKRESZ)

Ezzel együtt a KRESZ oktatásában egymást követték a változások, amelyekre a történelmi folyamatok is kihatottak. Például 1956 után kevés volt a szakember, mert nagyon sok, a KRESZ oktatásában dolgozó munkatárs hagyta el az országot. A hetvenes évek végére a magyar járművezető-képzés újraépült, és szervezettségében, színvonalában elismert, példaértékű volt Európában, pedig nálunk is egyre inkább megmutatkoztak a „motorizációs robbanás” árnyoldalai, és nőtt a súlyos balesetek száma.

Mostanra már a mesterséges intelligencia is szerepet kapott

Magyar Lajos, a szekszárdi TIR-SULI Autósiskola oktatója 1980 óta dolgozik ezen a területen, így nagy rálátása van az elmúlt negyven évben történtekre. A korábbi időszakról elmondta, hogy a KRESZ 1976-os átfogó reformja után oktatók járták az országot, és művelődési házakban tartottak előadásokat az új szabályokról. A saját munkáját illetően arról beszélt, hogy kezdetben diákat vetítettek ki a tanulóknak, amelyeken különböző közlekedési helyzeteke voltak láthatóak. A kilencvenes években aztán megjelentek a kamerák, felvételen rögzítették az egyes szituációkat, és azokat vetítették le az oktatás során. A kétezres évek elején bejöttek a tesztgyakorlások, 2012-ben pedig a „B” kategória esetében eltörölték a rutinvizsgát, ami beépült a forgalmi vizsgába. Bevezették az elméleti oktatásban a tantermi képzés mellett a távoktatást (e-learning) is, mára pedig már a tanulók 90 százaléka ezzel a módszerrel tanulja a KRESZ-t.

Magyar Lajos ezzel kapcsolatban úgy véli, továbbra is hasznos, ha a tanuló személyesen is találkozik az oktatóval az elméleti oktatás során, mert így lehetőség van a kérdéses pontok átbeszélésére. A jelenlegi formában erre sokszor csak a gyakorlatban, a forgalomban kerül sor, ekkor derül ki, hogy sok minden nem tiszta a szabályokat illetően. Hiába érhetőek el napjainkban valósághű animációk forgalmi helyzetekről, és alkalmazzák ehhez a mesterséges intelligenciát is, gyakran többet ér a személyes konzultáció.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában