2025.02.16. 16:00
Bevonják az ötforintos érméket? Itt a válasz!
Egyes bankjegy- és érmecímletek forgalomból való kivonásáról a Magyar Nemzeti Bank dönthet. Egyre többet hallani arról, hogy az egy- és a kétforintos bevonása után az ötforintos lehet a következő, amit visszahívnak. Vajon napirenden van-e a kérdés?
Elindult a találgatás, vajon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kivonja-e az ötforintos pénzérmét a forgalomból? Miután az egy- és a kétforintos érmék használata megszűnt, az ötforintos maradt a legkisebb értékű, forgalomban lévő fémpénz hazánkban. A tapasztalat azonban az, hogy a készpénzes fizetés során, sokan lemondanak az ötforintosról, ha csupán annyi a visszajáró. Így joggal merült fel, hogy talán ezt az érmét is kivonják a használatból.
A Világgazdaság cikkéből kiderül, hogy a Hvg.hu megkereste az MNB-t azzal a kérdéssel, hogy mi a tervük az ötforintossal? Érdemes ugyanis tisztában lenni azzal, hogy Magyarországon a különböző fizetőeszközök bevonásról nem a parlament, hanem a jegybank elnöke rendelkezhet. Az Országgyűlésnek csak arra van lehetősége, hogy megfogalmazzon ilyen kérést.
Nem indokolt az ötforintos kivonása
Az MNB most azonban leszögezte, hogy nem fontolgatják az ötforintos forgalomból való kivonását. Ennek kettős oka van, egyrészt nincs is tervbe véve és a monetáris tanácsa által meghatározott hatályos készpénzes stratégiájában a jelenlegi bankjegy- és érmecímlet-struktúra megtartása szerepel,
másrészt a jegybank szerint eleve nem indokolt az ötforintos kivonása, hiszen az érmék forgalmi adatai stabil használatot mutatnak.
Az ötforintos aránya a forgalomban lévő érmék összetételében több mint egy évtizede nem változott, kiegyensúlyozottan 33 százalék körüli. Az egy- és kétforintosok forgalomból történt bevonásakor tapasztalt készpénzforgalomból való kiesés egyelőre nem érzékelhető – hangsúlyozta válaszában a nemzeti bank.
Fontos kérdés a tárolás és a logisztika
A 2024. december 31-i adatok szerint 863 millió darab ötforintos pénzérme van forgalomban, ezek össztömege közel 3625 tonna. Fontos szempont egy esetleges bevonásnál, hogy ekkora mennyiségű érme mozgatása és tárolása mekkora költséget generál. Fő kérdés ugyanis, hogy a bevonás logisztikai és tárolási költségei arányban vannak-e az adott címlet forgalomban tartása esetén jelentkező éves gyártási és forgalmazási költségekkel.
A jegybank azt is cáfolta, hogy a bevont érmék anyagának értékesítéséből jelentős, az adott fém tőzsdei árának megfelelő bevételre lehetne szert tenni. Mivel az speciális ötvözet, így a komponensek szétválasztása kohászati technológiát igényel. Így csak az egyes ötvözetek alapanyagául szolgáló fémárak töredékén lehetséges az értékesítés – írták.
