2025.03.24. 16:30
Tudja melyik a legszexibb magyar város?
Ősi legendák, királyi kopaszság vagy a Sárköz színe? Szekszárd neve nagyon régóta vita tárgya, és bár ma már senki sem kérdőjelezi meg az „x” nélküli írásmódot, korábban ez is felmerült. De honnan ered a város neve? Hogyan kapcsolódik I. Béla királyhoz? És miért nem maradt Szexárd?
A történet több mint ezer évre nyúlik vissza. I. Béla király, aki 1061 és 1063 között uralkodott, a mai Szekszárd területén alapított bencés apátságot. Halálát követően itt is temették el, és a város neve először ekkor jelent meg a krónikákban. Kézai Simon, a XIII. századi magyar történetíró szerint a név a király külsejére utal: „Béla kopasz és barna ember volt”– ezért a „szég” (barna) és a „szár” (kopasz) szavakból alakult ki Szekszárd neve. Ezt a magyarázatot sokan elfogadták, de más elméletek is léteznek.
Fotó: Makovics Kornel
Miért nem volt jó a Szexárd változat?
Bár a városnevet a múltban különböző formákban is írták, az „x”-es változat nem honosodott meg. Az egyik legkorábbi említés egy 1218-as pápai oklevélben található, ahol a név „Sacsard” alakban szerepel – ebből alakult ki a későbbi Szákszárd, majd Szekszárd. A magyar nyelv fejlődése során az „x” betű használata ritkult, különösen az összetett szavaknál. Az „sz” és „ksz” változatok természetesebbé váltak, így a város neve is ebbe az irányba változott.
Pogányok vagy szerzeteseknevére utal Szekszárd?
Egy másik elmélet szerint a név a pogánykori hajviseletre is utalhatott. A régi magyarok gyakran borotválták a fejüket, csak egy tincset hagyva meg. Kálmán Béla nyelvész szerint „a kopasz, lenyírt hajú embereket nevezték szárnak”, így a név eredetileg erre a hajviseletre is vonatkozhatott. Mások viszont azt állítják, hogy a bencés szerzetesek hajviselete, a tonzúra lehetett az ihletadó, mivel a szerzetesek is részben borotvált fejjel jártak. A keresztény szerzetesség elterjedésével a név jelentése átalakulhatott.
Fotó: Makovics Kornel
A táj is beszél
Nemcsak emberek külseje vagy hajviselete lehetett hatással a névadásra, hanem maga a Sárköz vidéke is. A természetföldrajzi elmélet szerint Szekszárd neve a térség talajának színére is utalhat. A régióban található Sárvíz és a löszös, sárgás talaj miatt a „szár” szó akár a sárgás-száraz földre is utalhatott. Kiss Lajos nyelvész szerint a név az ősi „szegszár”, vagyis barnássárga szóból eredhet, amelyből később személynév, majd helynév lett.
Ha legközelebb a borvidék fővárosában jár, gondoljon bele: nemcsak a borok, hanem a város neve is hosszú érési folyamaton ment keresztül!
