Drága jogsi: Csaknem minden második tanulóvezető megbukik a vizsgán

A B kategóriás vezetői engedély ma már nem olcsó mulatság (kivéve egyes középiskolásoknak, akik számára a múlt év szeptember 1-jétől a kormány részben ingyenessé tette a jogsi megszerzését), hiszen jelenleg 480 500 forintba kerül, bukások nélkül is. De a tapasztalat az, hogy egyre több tanulóvezető bukik meg a forgalmi vizsgán.

A tanulóvezetők bukási aránya egyre csak romlik

Márpedig a bukási arány igencsak magas, mind a KRESZ-vizsga, mind a forgalmi vizsga esetében. A Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközponttól (KAV) a vezess.hu által megszerzett adatok alapján a KRESZ-teszten 2023-ban a tanulóvezetők 44 százaléka bukott meg (ez az adat tartalmazza az első vizsgázók és a pótvizsgázók eredményeit is). Vagyis nagyjából minden második jelentkezőnek nem sikerült elsajátítania az alapokat és újra kellett vizsgázni. A KRESZ bukási arányok az elmúlt években nem javuló tendenciát mutattak: míg 2020-ban és 2021-ben 41 százalék volt,  2022-ben már 44 százalék. 

A forgalmi vizsgák esetében még nagyobb, 54 százalékos volt a bukási arány 2023-ban, egyébként pedig összesen 207 748 forgalmi vizsga zajlott le egy év alatt. Az elmúlt években itt is folyamatosan emelkedik a bukási arány: 2020-ban és 2021-ben ez az adat 50 százalék volt, 2022-ben már 53 százalék, 2023-ban pedig 54 százalék.

Mi állhat a magas bukások mögött?

Kardos Zoltán, szekszárdi szakoktató hat éve foglalkozik tanulóvezetőkkel, mint mondta, összetett a probléma. 

– A mi korosztályunknak - ötvenéves vagyok - más gyermekkora volt, nem voltak internetes kütyük, mobiltelefonok, más volt az érdeklődésünk. Bicikliztünk, kismotoroztunk. A műszaki dolgok jobban lekötötték az energiánkat. A mai fiatalok egy részére ott tölti a szabadidejét az internet előtt, emiatt nincs megfelelő térlátásuk, egyensúlyérzékük, sokan még biciklizni sem tudnak. A motorikus képességeik kevésbé fejlettek, mint az előző nemzedékeknek.

– Az elméleti vizsgákra való felkészülésnél lehetőség van az önálló tanulásra, jelenléti oktatás nélkül. Ez azt jelenti, hogy a fiatalnak 9 hónapja van arra, hogy letegye a vizsgát. Sokan ennek örülnek, elkezdik tanulgatni az anyagot, de mivel elhúzzák a tanulási folyamatot, elfelejtik, hogy az elején mit tanultak. Nálunk lehetőség van a jelenléti oktatásra is, sokan élnek is vele. Itt megszabott menete van az oktatásnak, lehet kérdezni, folyamatos a visszacsatolása a tudásuknak.

A teszt-pálya nem kötelező, rutinvizsga pedig már nincs

Régen - úgy tíz éve - addig nem mehetett ki a tanulóvezető a forgalomba, amíg a teszt-pályán nem felelt meg a rutinvizsgán. Ma már rutinvizsga nincs, de sok településen van teszt-pálya, így Szekszárdon is. Itt sajátítják el a tanulók a járművezetés alapjait. Ahol nincs teszt-pálya, - mert nem kötelező - ott a nagyobb áruházak parkolójában gyakorolnak parkolást, tolatást a fiatalok.

Kardos Zoltán szakoktató szerint, sok fiatal traumaként éli meg a vizsgát is. Idegen ember előtt kell számot adniuk a tudásukról. Van aki annyira izgul, hogy az idegességtől beszűkült tudatállapotba kerül. Ennek az az oka, hogy a fiatalok az iskolában is elszoktak a feleléstől. Régen ki kellett állni az osztály elé, amikor a tanár feleltetett, ez egyfajta rutint adott a szerepléshez. Ez ma már nincs, és ennek is megvannak a hátrányai.

A szakoktató szerint a jövő abban az irányban módosul majd, hogy visszaállítják a több személyes konzultációk lehetőségét.