Mikor jár végkielégítés? Csak akkor, ha a munkáltató mond fel?

Végkielégítés a Munka Törvénykönyve szerint a munkaviszony megszűnése esetén jár a munkavállalónak, azonban a végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem mindegy, hogy a munkaviszony milyen módon szűnik meg, vagyis a munkáltató mivel indokolja azt. Nem jogosult ugyanis végkielégítésre a dolgozó, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy nem egészségi okkal összefüggő képessége – tájékoztatta lapunka dr. Gáll Ferenc szekszárdi ügyvéd.

Végkielégítés nagyon sok esetben jár a dolgozónak

1. Ha a munkáltató úgynevezett minőségi cserét hajt végre az adott munkakörben, például magasabb képesítéssel vagy nagyobb gyakorlattal rendelkező dolgozót kíván felvenni az elbocsátott munkavállaló helyett, akkor is jár a végkielégítés. 

2. A munkáltató köteles végkielégítést fizetni akkor is, ha a munkaviszony megszűnésének oka, hogy a munkáltató jogutód nélkül megszűnik. Például, ha végelszámolással szűnik meg a munkáltató. A munkavállaló jogosult a végkielégítésre, ha a munkáltató jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyt. Például azonnali hatályú felmondása vagy a munkavállaló képességére alapított felmondása jogellenes volt. 

3. Abban az esetben is jár a végkielégítés, ha a munkáltató azon gazdasági egységét, ahol a munkavállalót alkalmazzák, olyan szervezet veszi át, amely nem tartozik a Munka Törvénykönyve alá. Például, ha az átadás után a munkavállaló már más jogviszonyban dolgozik tovább.

Nem jogosult a munkavállaló végkielégítésre: ha a munkáltató általi felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy nem egészségi okkal összefüggő képessége, ha a munkavállaló szünteti meg felmondással a munkaviszonyát, ha a munkáltató közölt azonnali hatályú felmondást, ha a dolgozó a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül.

A végkielégítésre jogosító idő és a végkielégítés összege

A végkielégítés összege a munkaviszony időtartamától függ. Minimum 3 év munkaviszony esetén 1 havi távolléti díj összege, legalább 5 év esetén 2 havi távolléti díj összege, legalább 10 év esetén 3 havi távolléti díj összege, minimum 15 év esetén 4 havi távolléti díj összege, legalább 20 év esetén 5 havi távolléti díj összege, legalább 25 év esetén 6 havi távolléti díj összege jár.

Van, ami nem számít bele a végkielégítésre jogosító időbe

Főszabály szerint a végkielégítés szempontjából nem lehet figyelembe venni azt a 30 napot meghaladó egybefüggő időtartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg. Így nem számít bele a végkielégítésre jogosító időbe például a 30 napot meghaladó egybefüggő táppénz időtartama. Bele kell viszont számítani a szülési szabadság, a szülői szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (gyes) idejét. Szintén figyelembe kell venni az önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság 3 hónapot meg nem haladó tartamát.

Nyugdíj előtti munkavállalók végkielégítése

Ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnésekor a nyugdíjkorhatárhoz közel van, akkor a törvény magasabb összegű végkielégítést ír elő. Ha a munkaviszony a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül szűnik meg, a végkielégítés összege: 

1. legalább 3 év esetén 2 havi távolléti díj összege 

2. legalább 5 év esetén 3 havi távolléti díj összege 

3. minimum 10 év esetén 5 havi távolléti díj összege 

4. legalább 15 év esetén 6 havi távolléti díj összege 

5. legalább 20 év esetén 8 havi távolléti díj összege  

6. minimum 25 év esetén 9 havi távolléti díj összege.