A kocsmázó legény elvágta haragosa nyakát

Végtelenített fekete krónika is elénk tárul, ha átlapozzuk a korabeli, több mint száz évvel ezelőtti vármegyei lapokat. A Tolnamegyei Közlöny, illetve a Tolnavármegye egyaránt hírt adott a különböző bűnesetekről, balesetekről és természeti katasztrófákról is.

Több mint száz évvel ezelőtt sem mindig bizonyult elegendőnek az ünnep emelkedett hangulata ahhoz, hogy megakadályozza a súlyos bűntetteket. Ezt igazolja Hajdan rovatunk első híre, ami egy faddi kocsmába kalauzolja a csakis erős idegrendszerű olvasót. Ugyanekkor Bátaszéken is történt egy végzetes következménnyel járó bűncselekmény, bár ez előbbihez képest merőben más indítékból. Fennmaradó híreink egyike egy kisgyermek kifosztásáról tudósít, a másik pedig arról, hogy a száj- és körömfájás nemcsak manapság, hanem százharminc éve is megszedte a maga tragikus vámját. 

A leszúrt iparos és a meglopott gyermek

Rémes gyilkosság. Húsvét éjjelén rémes gyilkosság történt Faddon. Bojtos János, a falu legvagyonosabb gazdájának fia és Szabó József takácslegény egy leányba voltak szerelmesek s ezért a két fiatal nem valami jó szemmel nézett egymásra. Húsvét napján, mintha Böjtös János kiengesztelődni akart volna, ellenfelét, Szabó Józsefet színlelt barátsággal a kocsmába hívta. Itt Böjtös mindjárt literszámra kezdette a bort hordatni s midőn már látszott rajta a bor hatása, kését kirántotta s azzal Szabónak rontott. Ott borozgatott a korcsmában többekkel Domsits István iparos is, ki látva a vérengző szándékát, odaugrott és nagy nehezen többek segítségével sikerült a kést Böjtös kezéből kicsavarni. Szabó ezután a jó szóra hallgatva, otthagyta a korcsmát és haza ment. Bojtos és Domsits azután még együtt maradtak s csak éjfél után 1 órakor indultak el a korcsmából. Midőn útjuk elágazott, egymásnak jó éjszakát kívánva, Bojtos ahelyett, hogy kezét Domsitsnak nyújtotta volna, kését hirtelen előrántotta s e szavakkal: „Te vagy az oka, hogy Szabót meg nem ölhettem, tehát most téged öllek meg!” Domsitsnak nyakát elvágta, ki rögtön összeesett. A gyilkost elfogták s másnap reggel, mikor a község lakói épen a templomba mentek, kisérték végig megbilincselve a falun. (Tolnamegyei Közlöny, 1895. április 21.)

Meglopott kisgyermek. Durgonics Józsefné 4 éves kis leányát különös módon lopták meg Schmidt Erzsébet és Müller Katalin szekszárdi leányok. Ugyanis a füléből kiszedték arany fülbevalóját és eladták; s pénzen pedig osztozkodtak. Feljelentették őket a szekszárdi kir. járásbíróságnál. (Tolnavármegye, 1905. április 23.)

Fekete krónika, halállal és marhavésszel

Anyósának gyilkosa. Szélig Bálint báttaszéki földműves szokás szerint háborúskodásban élt anyósával, Hömmel Jánosné szül. Heckenmüller Margit asszonnyal. Húsvét hétfőn Szélighez ellátogatott nővére, özv. Riesz Jánosné és ez alkalommal a jelenvolt bőbeszédű anyós, az ünnepi ájtatosság emelésére keményen összepörölt vejével és a vendégnek jött Riesznéval. Szélig végre kifogyott türelméből és miután szóval már nem győzte, kedves anyósát megragadta és teljes erővel úgy vágta a földhöz, hogy az többé fel sem kelt. A szerencsétlen asszony az esés következtében rövid szenvedés után pár óra alatt kiszenvedett. A tettest azonnal letartóztatták és átadták a kir. ügyészségnek. Ügyvédi körökben azt hiszik, hogy az anyósgyilkos ellen a btkv. 92. §. t. fogják alkalmazni és a szokottnál enyhébb büntetés várakozik a vőre. (Tolnavármegye, 1895. április 21.)

Marhavész. Bátaszéken és a hozzá tartozó pusztákon kiütött a ragadós száj- és körömfájás, minek következtében a marha állományt zár alá helyezték. Az istállózás annyival inkább sújtja a gazdákat, mert a hosszú tél a tavalyi szárazság okozta rossz esztendőben termett kevés takarmányt már rég felemésztette s az állat-tulajdonosok már várva-várták a legeltetés idejét. (Tolnamegyei Közlöny, 1895. április 21.)