Van remény! Olyan szemcsepp készülhet Pécsett, ami gyógyíthatja a gyakori betegséget

 Az eredmények rámutattak a PACAP klinikumban való hasznosításának potenciáljára: egyéb markerekkel összevetve következtetni lehet egy-egy betegség lefolyására, prognózisára, továbbá új terápiás beavatkozásokat is tervezhetnek.

A Pécsi Tudományegyetem sajtóközleménye szerint a PACAP egy 38 aminosavból álló neuropeptid, amit 1989-ben fedeztek fel, majd ezt követően bizonyították idegvédő és általános sejtvédő hatását. Jelenlétét a későbbiekben több emberi szövetben és sejtben is igazolták. Hatásait és jelentőségét a különféle klinikai kórképekben a pécsi orvoskaron is több évtizede vizsgálják. Legfrissebb kutatásaik során számos felfedezést tettek arra vonatkozóan, hogy a neuropeptid szövetekben észlelhető mennyisége hogyan változik az egészséges és beteg emberekben, milyen összefüggés lehet a peptidszintek és a különböző betegségek progressziója között, továbbá klinikai alkalmazhatóságára is folytatnak biztató kísérleteket.

Kutatásokat indítottak több száz érintettnél

– A diagnózis és a terápia esetleges megkönnyítésére, a neuropeptid laboratóriumi markerként való alkalmazhatóságának a feltérképezésére nyitottunk a kóros állapotok irányába is. Együttműködésbe léptünk számos pécsi klinikával, és kutatásokat indítottunk több száz érintettnél: szív- és daganatos betegeknél, Parkinson-kórban szenvedőknél és politraumatizáltaknál is. Leírtuk, hogy Parkinson-betegeknél és degeneratív neurológiai kórképekben csökken a peptid szintje, akut miokardiális infarktusban, illetve stresszfolyamatokban azonban emelkedik. Összefoglalva: azoknál a kórképeknél, amik egy akut stresszes állapotot jelentenek a szervezetnek - ilyen egy vérzés, egy akut miokardiális infarktus -, általában emelkedettebb szintet találunk, a krónikus, hosszan tartó betegségek esetében pedig – ilyen a Parkinson-kór vagy a myeloma multiplex – alacsonyabbat – magyarázta dr. Tamás Andrea, a pécsi orvoskar Anatómiai Intézetének egyetemi docense.

Az eltérő betegségekben szenvedő páciensek vizsgálatából kiderülhet, hogy a különböző kórképek váltanak-e ki alacsonyabb vagy emelkedettebb értéket, avagy épp fordítva, a normál értéktől eltérő PACAP-szint állhat-e valamely betegség kialakulásának hátterében. Az egyéb klinikai markerekkel való összehasonlításban, azok közös vizsgálatában látják a klinikumban való hasznosítás lehetőségét, mert ezek alapján következtetni tudnak egy-egy betegség lefolyására, prognózisára, és tervezhetnek új terápiás beavatkozásokat is.

Mérlegelni szükséges

– A PACAP-nak nemcsak jótékony hatása van, mert kimutatták, hogy például migrént is kiválthat. A legközelebb a klinikai megvalósításhoz jelenleg az ún. anti-PACAP-, azaz a PACAP-receptor antagonista-kezelés áll, a migrénes betegeknél alkalmazott, potenciális gyógyszermolekulák ugyanis már a kipróbálás fázisában vannak. Klinikai bevezetése esetén majd nem szabad figyelmen kívül hagyni jótékony szerepét sem, ebben is sokat segíthetnek a pécsi eredmények. Mérlegelendő, adható-e például egy Parkinson-kóros betegnek, és alkalmazása esetén nem esünk-e el védő hatásától – hangsúlyozta dr. Reglődi Dóra professzor, a pécsi orvoskar Anatómiai Intézetének igazgatója.

Jó lehet zöldhályog, illetve 2-es típusú cukorbetegség esetén

Ígéretesek a pécsi kutatások abban a vonatkozásban is, hogy rájöttek: a neuropeptid oldott formában, szemcseppként alkalmazható lehet zöldhályog, illetve 2-es típusú cukorbetegség esetén, és ezt állatkísérleteikkel igazolták.

– Biztató eredményeink vannak, amik azt mutatják, hogy egy heteken át tartó, szemcseppes kezelés védő hatást tud kifejteni zöldhályog, valamint 2-es típusú cukorbetegség esetén. Jelenleg nagyjából 600 millió regisztrált cukorbeteg él a Földön, de egyes adatok szerint egymilliárdan is lehetnek. A diabéteszes retinopátia az egyik legkorábban jelentkező szövődmény, és ha ennek tüneteit csökkenteni tudjuk, az már nagy eredmény. Azon vagyunk, hogy emberek számára is alkalmassá tegyük, és az oldott neuropeptides szemcseppből gyógyszerjelölt lehessen – mondta dr. Atlasz Tamás, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának egyetemi docense, a Sporttudományi és Testnevelési Intézet igazgatója, a pécsi orvoskar Retina Kutatócsoportjának vezetője.

Sokrétű együttműködés külföldi kutatóintézetekkel is 

Kutatásaik nagyon költségesek, ám a retina-kutatócsoport bízik abban, hogy sikerül támogatáshoz jutniuk vizsgálataik folytatásához. Ebben nagy segítség lehet az a sokféle és sok szintű együttműködés, amit külföldi kutatóintézetekkel hoztak létre.

– A világban az egyik olyan vezető munkacsoport vagyunk, amely széles körben és különféle betegségekben vizsgálja a PACAP előfordulását. A hazai kutatócsoportok mellett sok éve kollaborálunk lengyelekkel, németekkel, spanyolokkal és amerikaiakkal is, akik a vizsgálataink transzlációs részében vannak segítségünkre – tette hozzá dr. Tamás Andrea.

A PACAP-kutatás annak a nagy kutatási projektnek a részeként zajlik, amit a Pécsi Tudományegyetem az idegrendszer működésének és betegségeinek feltárásáért, új terápiák fejlesztéséért folytat 2022 óta, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Tématerületi Kiválósági Programjának Egészség alprogramja keretében.