Egy szabályos alaprajzú vár képe rajzolódott ki – újra ellepik a helyszínt a régészek

A tizenkét éve tartó kutatás során hagyományos régészeti módszerekkel összesen 36 szelvényt, illetve kutatóárkot vagy szondát nyitottak a kutatók, amelyek összesen 1161 négyzetméter felületet fedtek le. Ezek a feltárási egységek szinte kizárólag a lelőhely keleti részén összpontosultak. Roncsolásmentes módszerekkel azonban már a Gólyavár teljes területét megvizsgálták. Az épületet az 1702-ben végrehajtott várrombolási rendelet értelmében az alapokig lerombolták, csak néhány falcsonk maradt meg, így kizárólag régészeti módszerekkel lehet róla bármiféle további információt szerezni – mondta Berta Adrián. Az eddigi kutatások alapján egy szabályos alaprajzú vár képe rajzolódott ki, két palotaszárnnyal és nagy méretű kaputoronnyal, amelynek a magját valamikor a XIV. század legvégén vagy a XV. század elején építették és az elkövetkezendő évszázad során, egészen a török foglalásig többször átépítették és bővítették. Az épület a XV. század második felére, amikor a birtokos család a karrierje csúcsán volt, a tulajdonos magas rangjához méltó, reprezentatív főúri rezidencia lett.

Gólyavár: idén folytatódik a kutatás

„Az idei ásatási szezon során elsősorban az északi épületszárny feltárására akarunk összpontosítani – mondja a kutatás vezetője. Az épületnek ezt a részét már korábban elkezdtük kutatni, amikor is sikerült megtalálnunk az eltemetődött pince maradványait. Ezen a szakaszon még számos kérdéses építészeti részlet van, amit szintén tisztázni szeretnénk. Emellett a váruradalom területének a feltérképezését is szándékozunk elindítani.”

Ez a város szempontjából a legfontosabb régészeti emlék

A vár és környéke a mostani Dombóvár szempontjából talán a legfontosabb lelőhely, ugyanis ez tekinthető a város közvetlen előzményének. A birtokos család, akiknek ez az épület volt birtokközpontja és rezidenciája többször is jelentős szerepet játszott a középkori Magyar Királyság történetében, a legjelentősebb köztük talán az első Dombai Pál, aki Hunyadi Mátyás király főlovászmestere volt, míg a fia, második Pál Werbőczy Imre köreiben tűnt fel, a családi kapcsolatokon túl, mint a Hármaskönyvet kivizsgáló bizottság egyik tagja is. Tehát a lelőhely mind helyi, regionális, mind a pedig az országos szempontból jelentőséggel bír.

A jövőbeni tervek, célok

Kiemelkedően fontos – mondja Berta Adrián, hogy az eredményeket mind a szakmai, mind pedig a nagyközönség számára elérhetővé tegyük. A különféle publikációk mellett ennek egyik módja a kiállítás megszervezése, amire a mi esetünkben most különleges aktualitást ad egy 700 éves évforduló is: 1326-ban került a Tolna megyei Dombó a Csák nemzetség egyik ágának a kezére, akik az újonnan szerzett birtokról hamarosan felvették a Dombai nevet is. A család, egészen a férfiágon való kihalásáig, több mint két évszázadon keresztül birtokolta azt. Ennek az apropóján a HUN-REN BTK Régészeti Intézetének munkatársai a Dombóvári Önkormányzattal közösen egy, a család történetét és a várfeltárás eddigi eredményeit bemutató kiállítás megvalósítását tervezik. Az önkormányzat pályázatot nyújtott be ennek a megvalósítására.

A diákok is részt vesznek a kutatásban

Egy település lakó azáltal, hogy megismerik a saját múltjukat, feltárják és megőrzik kulturális örökségüket, értékeiket, stb. válhatnak valódi közösséggé. A dombóváriak az elmúlt több mint fél évszázad alatt nagy hangsúlyt fektettek a város múltjának megismerésére, annak a széles közönség számára történő bemutatására. Ebben kulcsszerepet játszottak a városi gimnázium tanárai, akik a hivatásuk mellett a város történetének kutatói is voltak. Ennek az elkötelezettségnek is volt részben köszönhető, hogy gimnázium diákjai már az 1980-as években is részt vettek az alsóhetényi késő római kori erőd feltárásán, ami annak a generációnak, amellett, hogy maradandó élményt is nyújtott, jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy felismerjék és tiszteljék a kulturális értékeket és örökséget.

A Gólyavárként ismert romterületen és a körülötte elhelyezkedő térségben állt egykor a mai város elődjének tekinthető középkori vár és település, ami mindig is fontos részét képezte a dombóváriak identitásának. A diákok részvételét fontosnak tartjuk, mert ez lehetőséget biztosít a számukra arra, hogy megtudják és megértsék, hogy mit jelent a régészeti örökség és miért fontos annak a védelme.