A gyermekes családok vásárolják a legkevesebb zöldséget és gyümölcsöt

A legkevesebb zöldséget és gyümölcsöt a gyermekes családok vásárolják Magyarországon egy felmérés szerint. Ezért Európai Friss Kalandok néven indul az Európai Unió által támogatott hároméves kampány a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Interfel, francia szakmaközi szervezet összefogásában. Mindkét szervezet célja, hogy saját országukban elősegítsék a friss gyümölcs- és zöldségfogyasztás növekedését, elsősorban a gyermekek és a gyermekes családok körében.

Nem magyar sajátosság, de nálunk is folyamatosan csökken a lakosság zöldség- és gyümölcsfogyasztása. Pedig az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kutatásai is igazolják, hogy a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása lényeges szerepet játszik a gyermekek fejlődésében, a betegségek megelőzésében, az egészségügyi állapot javításában és fenntartásában. – Sajnos Magyarországon magas a halálozási arány, és sok betegségben kedvezőtlen statisztikával rendelkezik, ami önmagában is indokolja egy nemzeti zöldség-gyümölcs fogyasztásnövelő program létjogosultságát. Emellett a pályázathoz készített GfK-kutatás eredménye is azt igazolja, hogy a gyermekes családok egyre kisebb mértékben fogyasztanak friss zöldséget és gyümölcsöt. Pedig a gyermekek egészségének megőrzése nagymértékben függ a táplálkozásuk minőségétől, amelyre leginkább az otthoni és az iskolai étkezési szokások vannak hatással – mondta Győrffy Balázs, a NAK elnöke.

Kíváncsiak voltunk arra, hogy mi a véleményük a felmérésről a zöldséget, gyümölcsöt árusítóknak a szekszárdi piacon. Egyikük elmondta, hogy csodálkozik ezen az eredményen, hiszen nála sok anyuka és apuka vásárol kifejezetten azzal a céllal, hogy gyermeke ételét változatossá, egészségessé tegye. – Ők azok, akik elsőként vásárolnak a primőrből, az épp csak a piacon megjelent új áruból – mondta. Hozzátette, az is gyakori, hogy a nagymamák járnának az unokák kedvében, mostanában például eperrel. A beszélgetéshez csatlakozott egy édesanya, aki szintén nem értette, miként lehetséges az, hogy pont azok vesznek kevesebb zöldséget és gyümölcsöt, ahol kisgyerek van a családban. Egy másik hölgy azt mondta, el tudja képzelni, hogy a legjobb szándék ellenére is kudarcba fullad egy-egy étel vagy hozzávaló megkedveltetése. Az ő csemetéi közül az egyik annak idején például kifejezetten csak a húsos fogásokat szándékozott megenni, míg a másik tésztahívő volt.

Mindkettőnél voltak kifejezetten nemszeretem dolgok, az egyik nem volt hajlandó még csak megkóstolni sem a paradicsomot, a másik a paprikát, a retek pedig mindkettejüknél tiltólistán volt. Undi volt a bab, kipiszkálták a borsót a főzelékből, de végül győzött a szelíd anyai erőszak, és ma már egyik sem válogat.

Egy ideje nem jó irányba megyünk

A GfK kutatása szerint az idősebb korosztály a legjelentősebb zöldség- és gyümölcsfogyasztó Magyarországon. Míg a gyermekes családok a magyar lakosság azon részét képezik, akik a legkevésbé vásárolnak és fogyasztanak rendszeresen friss zöldséget vagy gyümölcsöt. Sokatmondó adat, hogy itthon a KSH kimutatása szerint 2005 és 2011 között 9 százalékkal csökkent a napi fejenkénti zöldség- és gyümölcsfogyasztás. Ezt a tendenciát az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2013-as kutatása is alátámasztja, miszerint csak napi 260 gramm zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk lakosonként, amellyel az Európai Unióban az utolsók között vagyunk. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége a négy és tíz év közötti korú gyermekek étkezési szokásaikkal kapcsolatban 2014-ben kimutatta, hogy a túlsúly és az elhízás mértéke évről évre nő.