A természet érdekében dolgozik a díjazott Sziget

Korábban nem kaptak hasonló elismerést, de tevékenységükre egyre többen figyelnek fel. A Szedresi Sziget Egyesület számos feladatot lát el, amellyel a környéken élők és az odaérkező kirándulók javát szolgálják úgy, hogy közben a természetvédelmi érdekeket is mindig képviselik.

Kialakították az Ős-Sárvíz Tanösvényt, amelynek koncepciója, megvalósítása nemzetközileg is egyedülálló. A természet védelmén túl szerepet vállalnak községük helytörténetének kutatásában, a hagyományok megőrzésében is. A tanösvényen haladók így megismerhetik a pákászok régi mesterségét, és olvashatják a múzeum munkatársának, K. Németh Andrásnak a mai Szedres mellett lévő templomos településről szóló leírását. Mortisról még a Tihanyi Alapítólevél is megemlékezik. Már ebből látszik, hogy ez a terület csupa érdekességet tartogat, amelyet érdemes felfedezni.

Mint azt Benke Bélától, a Sziget Egyesület elnökétől megtudtuk, a tanösvény az év minden napján látogatható. Létrehozása, karbantartása kapcsolódik ahhoz a projektjükhöz, amely a felszíni vizek védelméről, a vizes élőhelyek megőrzéséről szól.

– Az Ős-Sárvíznek nincs csatlakozó víz utánpótlása, egyedül a talajvíz és a csapadék tölti újra. 2009-ben aggasztóan csökkent a vízszint, akkor ideiglenes gáttal igyekeztünk orvosolni a problémát. A Kárpát-medence szerencsénkre édes vízben bővelkedik, de a felszíni vizekre még mindig nem fordítunk elég figyelmet. Védelmük fontosságát világviszonylatban már felismerték, hazánkban Áder János köztársasági elnök állt az ügy mellé. A mi törekvésünk ugyanez kicsiben – fogalmazott Benke Béla.

Arról is beszélt, hogy még az 1800-as években terelték új mederbe a Sárvizet, a mocsaras, lápos területeket pedig lecsapolták. A jelenlegi holtág mederrészek egyébként Natura 2000 védelem alatt álló területek és az egyesület távlati célja, hogy pályázati támogatással visszaállítsa a holtág egy részét, és egy kisebb csatornán vizet vezessen a területre. De addig is érdemes kirándulni a tanösvényen, megismerni az Ős-Sárvíz gazdag élővilágát.

– Egy szakértő bevonásával egy megvalósíthatósági tanulmányt szeretnénk előkészíteni a közeljövőben, mely a vízutánpótlás megoldása felé vezető következő lépésünk. Olyan lehetne ez a terület, mint egy „kis-Gemenc”. Tenni fogunk érte, hogy legalább egy részét megmenthessük az utánunk következő generációk számára – mondta Benke Béla.

Őrzik a vizes élőhelyet, ahol mindig pezseg az élet

A vizes élőhelyeken mindig pezseg az élet. Benke Béla elmondta: találtak itt már csíkhalat, tavasszal pedig kiönt a környező rétekre a víz, és ott ívnak a csukák. Az egyesület egyébként úgy őrzi a természet értékeit, hogy a mezőgazdászok és a vadászok érdekei ne sérüljenek. A szervezet együttműködik a Duna-Dráva Nemzeti Parkkal, és segítette az I. Béla Gimnázium egy projektjét. A Stockholmi Ifjúsági Víz Díj magyar versenyében 2017-ben az I. Béla középiskola diákjai és felkészítő tanáruk a döntőbe jutottak a Szedresi Ős-Sárvíz pályázatukkal. A tanulmányt átadták a köztársasági elnöknek is, a gyűjtött adatokból pedig következtetni lehet például arra, hol folyik el a víz az Ős-Sárvízből, és milyen mennyiségben kellene pótolni azt az év különböző szakaszaiban.