horgászat

2017.08.14. 08:11

A horgászok szeretik, de az ökológusok kitiltanák az amurt (2.)

Korábban a hatósági álláspontot képviselő halgazdálkodási szakember nyilatkozott lapunknak az amur betelepítésének kockázatairól. Itt most a horgászok véleményét is megismerhetik olvasóink: a témáról ugyanis megkérdeztük Gecse Lajost, a Tolna Megyei Horgászegyesületek Szövetségének elnökét.

Gyuricza Mihály

Izmos, torpedó alakú, nagyra növő hal az amur. Húsos szájával letépi, garatfogaival megőrli a vízinövényeket

– Magyarországon az amur telepítése, hasznosítása több mint ötven éve kezdődött. A hasznossága többszörösen bebizonyosodott. Ennek ellenére, szakértői vélemények alapján már akkor is a „nem ajánlott” kategóriába sorolták a telepítését – kezdte a beszélgetést Gecse Lajos. Ez máig így van, pedig szerinte a fél évszázad alatt kiderült, hogy nem okoz komoly veszélyt, ha betartják a szakmai előírásokat.

Izmos, torpedó alakú, nagyra növő hal az amur. Húsos szájával letépi, garatfogaival megőrli a vízinövényeket

Az elnök szerint az elmúlt 50 esztendő alatt egyetlen egy esetről van információ, amikor balul sült el a dolog. A tihanyi Belső-tavon az amurok kipusztították a teljes növényzetet. Ott valószínűleg túl sok ilyen hal került a tóba, márpedig ha éhesek, addig esznek, amíg van mit. Persze, azóta is – mondjuk úgy, véletlenül – kerülnek amurok tavakba, csatornákba, ahol kiváló takarítók: nem fogyasztanak benzint, nincs környezetszennyezés, zaj, nem kell kigyűjteni és megsemmisíteni például a levágott hínárt. Az elfogyasztott növényzetből az amur révén hasznos halhús keletkezik. (Keletkezik azért más is, például anyagcsere-végtermék – teszi hozzá az újságíró.)

Mindemellett kiváló sporthal, kifogása nagyszerű élmény a horgászok számára. Mind ők, mind a halgazdálkodók azt szeretnék, ha legálisan is lehetne telepíteni az amurt. A legalizálásra kiváló alkalom kínálkozott a 2013. évi, a halgazdálkodásról szóló 102-es törvény megalkotásakor. Akkor senki nem vállalta, hogy ebben a kérdésben így foglaljon állást. Természetesen a magyar horgászmozgalom nem adja fel a reményt.

Gecse Lajos úgy tudja, a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) és a Szent István Egyetem között van együttműködési megállapodás, létezik egy kutatási projekt. Ez arra irányul, hogy olyan amurokat tenyésszenek ki, amelyek természetes körülmények között nem képesek szaporodni. Nem tudni, mi lesz a kísérlet eredménye, Gecse Lajos mindenesetre arra számít, hogy végre valaki kimondja, a busával, törpeharcsával, sok gébfajjal ellentétben az amur igenis hasznos hal. Jó lenne, ha a szakértők, a téma ismerői leülnének, és megállapítanák, hogy milyen feltételekkel, körülmények között lenne célszerű – szabad – amurt telepíteni.

Megeszi a hínárt és finom a húsa

Az amurt a világ szinte minden részén felhasználják tavak, tározók, csatornák vízinövényektől való megtisztítására. Magyarországon és az USA-ban is 1963-ban honosították meg – írja a Wikipédia. Növényevő faj, porontya hamar rátér a vízinövények fogyasztására. Ez adja gazdasági jelentőségét is, mivel gyors és gazdaságos növekedése, jó húsminősége mellett az elburjánzott vízinövényzetű tavak tisztítására használják. Túlszaporodása esetén azonban nagy károkat okozhat a nádasokban, az egyéb vízinövényzetben, ami viszont más, hazai halfajok gyakori ívóhelye.

– Azt hiszem, nagyon itt van az ideje, hogy ezt a kérdést központilag megoldják. Ha nem így lesz, akkor sok halgazdálkodó valószínűleg ezután is törvényt sért, például arra hivatkozva, hogy karban kell tartania az általa kezelt vizet – mondja a TOHOSZ elnöke. Szerinte minden haltenyésztőnél, szinte valamennyi megyei horgászszövetségnél vannak halászati szakemberek, akik meg tudják ítélni, mekkora az a mennyiség, amit gond nélkül elvisel az adott víz.

– Úgy gondolom, van némi álszentség ebben a dologban, hiszen ha megnézzük a halászati adattárat, a jelentéseket, akkor rögtön kiderül, hogy országosan a természetes vizekből, tavakból évente több száz mázsa amurt fognak ki. Ezek ugyan honnan lettek? Nem lehet kiirtani az amurt, de ez nem is lenne célszerű. Elég, ha csak szűkebb környezetünkben nézünk körül: például a Paksi Atomerőműből Faddra folyó, általában vízfeltöltést szolgáló csatornát, vagy a szekszárd-bátai főcsatornát hozzuk példaként, kiderül, hogy sokkal olcsóbb lenne amurokkal megetetni a túlburjánzó növényzetet, mint gépekkel, emberekkel kitisztíttatni a vizet– sorolja az érveket Gecse Lajos.

Wolf Henriett, a megyei kormányhivatal korábbi halászati szakügyintézőjének álláspontját ITT olvashatja.

Címkék#horgászat

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában