Ártalmatlanok, sőt hasznosak a hazai kígyók és denevérek

Az emberiség és néhány állatfaj kapcsolatát a végletek jellemzik. Vannak, amelyeket egyes kultúrákban szent és sérthetetlen állatként tisztelnek, a világ más tájain viszont üldözött és pusztított élőlények. Ilyenek például a kígyók és a denevérek.

Varga Zsolt őrszolgálatvezető a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság hírlevelében közzétett írásában oszlat el tévhiteket, és hívja fel a figyelmet a hazánkban előforduló fajok fontosságára.

Mint írja, sokan félnek a csúszómászóktól, látványuk undort és viszolygást kelt. Úgy véli, ez több okra vezethető vissza. Egyrészt sok emberbe már gyerekkorában azt „nevelték bele”, hogy a kígyók félelmetesek és veszélyesek. Ezzel szemben a hazai kígyófajok teljesen ártalmatlanok, sőt rendkívül hasznosak. A legtöbb esetben egereket, pockokat fogyasztanak, amelyek irtásával hozzájárulnak például a termény védelméhez. Leggyakrabban erdei, réz- és vízisiklóval lehet találkozni. Ezeknek a békés hüllőknek még méregfoguk sincs, szájukban csak egy kis szarulemez van.

Magyarországon mindössze két mérgeskígyó-faj él: a 60-90 centiméteres keresztes vipera és a 40-50 centiméteres rákosi (parlagi) vipera. Mindkettő ritka és védett állatfaj. A keresztes vipera eszmei értéke 250 ezer forint, a rákosi viperáé egymillió forint. A keresztes vipera eurázsiai elterjedésű faj, hazánkban a Zempléni-hegységben, a Tiszaháton (Szatmárban és Beregben) és Délnyugat-Magyarországon (Somogy és Zala megye bizonyos területein) él. Kisebb rokona kizárólag a Hanságban és a Kiskunságban fordul elő, s mára nagyon megfogyatkozott az állománya.

A hazai denevérfajokkal kapcsolatban is rengeteg a tévhit

A denevérektől is sokan félnek, és ezt az állatcsoportot is sok hiedelem övezi. Ilyen, hogy „beleragadnak a hajba”, vagy hogy „vért szívnak”. De mindkettőt cáfolják. A denevérek – például a legérzékenyebb ultrahanggal rendelkező patkósorrú denevérek – sok esetben még a speciálisan számukra kifeszített hálóba sem akadnak bele. Az emberi hajszál átlag átmérője körülbelül 0,099 milliméter, ezért nem okoz nekik problémát a hajtömeg észrevétele és elkerülése. Ami pedig a vérszívást illeti, a hazai denevérfajok mind rovarokkal táplálkoznak, ezért kimondottan hasznosak. Szürkületkor már lehet látni, ahogy fantasztikus röptük segítségével vadásznak a repülő rovarokra. Ilyenkor nagy mennyiségben kapják el a szúnyogokat és a legyeket.

Egy probléma adódhat, az, hogy egy denevér berepül a szobába. Ebben az esetben a legrosszabb reakció a pánik és a hajkurászás. A legjobb megoldás a függöny elhúzása, az ablakok kitárása, és mozdulatlanul várni kell. Miután a denevér megnyugodott, a kis „radarja” segítségével felméri a terepet és elhagyja a szobát.