2018.09.20. 11:40
Drasztikusan drágulhat a pálinka január elsejétől
Literenként mintegy kétezer forinttal, vagyis 30-40 százalékkal drágulhatnak jövő januártól a pálinkák és a keserű likőrök a magyar boltok polcain. A várható drasztikus áremelkedés oka, hogy e két termékkategóriára is kivetették a népegészségügyi termékadót (NETA).
A kistermelõk örülnek a törvénytervezetnek, mely szerint saját használatra otthon is lehetne pálinkát fõzni. Van, aki már most porolgatja a biztos rejtekhelyrõl elõvett, kuktából és nagyvájdlingból összetákolt lepárló szerkezetet. Képeinken: Bruno Läun (balról) és Koprivanecz István fogyasztóként úgy véli, a pálinka legyen minõségi, no és persze roppant ízletes.
Fotó: Mártonfai Dénes
Június-júliusban az adótörvények elfogadásával Magyarországon az összes szeszes italra kiterjesztették a népegészségügyi termékadót. Ez azt jelenti, hogy az eddig NETA-t fizető termékek népegészségügyi termékadója 20 százalékkal magasabb lesz, míg a pálinkák és a gyógynövénytartalmú, gyomorkeserűként is ismert alkoholos italok – amelyek eddig mentesek voltak e termékadó alól – 2019. január elsejétől NETA-kötelessé válnak.
Az adó kiterjesztése a pálinkáknál összességében 10–15 százalékkal, a gyomorkeserűknél 15–20 százalékkal növelné a bolti árakat. Mindkét termék magasabb hozzáadott értéket képvisel, így előállításuk is nagyobb költséggel jár. Emiatt a NETA alkalmazásával e termékek jobban drágulnának, vagyis versenyhátrányba kerülnének más szeszes italokhoz – például a vodkákhoz, ginekhez vagy whiskykhez – képest.
– A 2011-ben bevezetett adónem rákerült az alkoholos italalokra. Magyarország a fontos nemzeti termékeknek tartott pálinkákra és a gyógynövényes italokra az adót nem terjesztette ki – mondta Nagy Attila, a Brill Pálinkaház ügyvezetője. – A hungarikum így versenyelőnyt élvezett itthon a többi élvezeti itallal szemben. Az unió azonban kifogásolta, hogy a kormány nem vetette ki az adót egységesen, hanem bizonyos alkoholos italokkal kivételezett. Nem örülünk a változásnak, mert az intézkedés drasztikusan ronthatja e termékek piaci pozícióit.
Nagy Attila azt is hozzátette, az utóbbi évtizedben – köszönhetően a törvényi szabályozottságnak és a technológiai fejlődésnek – javult a kereskedelmi forgalomban megjelenő pálinkák minősége. Az „extra” pálinkák eddig sem tartoztak az olcsó italok közé. A kereskedők kénytelenek lesznek áthárítani az áremelkedést a vevőkre. Szerinte további gondot jelent majd, hogy a várható árnövekedés miatt egyre több lehet a feketén főzött pálinka.
Barackból alig termett idén
Gyümölcsből egyébként – a barack kivételével – jutott elég a tolnai főzdéknek a szezonban, ám a gyümölcsárak jócskán emelkedtek ebben az évben, aminek a fogyasztók nem örülnek. A gyümölcsök árának növekedését a főzdék már nem tudják tovább áthárítani, ezt veszteségként kell elkönyvelniük.
Az idén 65–70 százalékkal kevesebb barack termett, a hiányát megérezték a pálinkafőzők. Nagy Attila közölte, a márciusi fagy a kajszi és az őszibarack esetében az ország háromnegyedét letarolta, elpusztította a rügyeket. A legnagyobb kár a Dunántúlt érte, ott az ültetvények nagy részében még kóstolónyi termés sem lett. Magyarországon évente 10–40 ezer tonna kajszibarack terem, ám idén a gazdák a legjobb esetben is csak gyenge-közepes termésre számíthattak. A tíz-húsz évente előforduló nagy fagy nem csak itthon, Szlovákiában és Ausztriában is nagy károkat okozott. Nagy Attila kiemelte, a barackon kívül a többi alapanyaggal nem volt gond.
