Engedélyeztetni kell a korábban létesített kerti kutakat is

Olvasóink közül többen is lapunkhoz fordultak azzal a kérdéssel, hogy mi lesz a sorsuk az ásott kutaknak, be kell-e, és ha igen, meddig kell bejelenteni ezeket a létesítményeket, és főleg hol és kinnek..

– Hamarosan lejár az a határidő, december vége, amelynek elmulasztása esetén vízügyi bírsággal fenyegetik az ásott kutak tulajdonosait. A kormányrendeletből sajnos nem derül ki – vagy mi falusi emberek legalábbis nem tudjuk kiolvasni – hogy az udvaron levő, évtizedekkel ezelőtt létesített ásott kútra kell-e úgynevezett fennmaradási engedélyt kérni. Ezek általában nem érik el a harminc-negyven méter mélységet sem. Nem lehet tudni, melyik kút esik a rendelet hatálya alá – foglalta össze a hasonló problémával küzdő olvasóink gondolatait Győri Lajos vidéki olvasónk.

Amit biztosan lehet tudni, hogy december 31-ig kell fennmaradási engedélyt kérni a 2018. január 1-je előtt engedély nélkül létesített kutakra. Amennyiben a létesítményt a tulajdonosa határidőig nem engedélyezteti, úgy bírságra számíthat, ami maximum háromszázezer forint lehet természetes személyek esetén. A fennmaradási engedélyezés a jegyző hatáskörébe tartozik ha: a kút nem érint karszt- vagy rétegvizet, ha az éves mennyiség az ötszáz köbmétert nem haladja meg, ha a kút épülettel rendelkező ingatlanon van, ha a kérelmező magánszemély, ha a kút háztartási igényeket szolgál.

Amennyiben a felsorolt feltételek közül bármelyik nem teljesül, tehát például gazdasági célú létesítményről van szó, akkor nem a jegyző, hanem a katasztrófavédelmi igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási engedélyezési eljárása.

Dr. Bozsolik Róbert, Bátaszék polgármestere elmondta, nincs pontos információjuk arról, hogy a településhez tartozó területeken hány fúrt kút van. De ugyanez a helyzet a megye többi településén is, legyen az város vagy falu.

A városvezető elmondta azt is, hogy a 90-es években nagy divat volt kutat fúratni, mert erről oldották meg a kertek locsolását, sőt bizonyos esetekben az állatok itatását is, és van, ahol ellátja a háztartást is, így valószínűsíthető, hogy legalább minden harmadik háztartásban lehet ilyen kút, ami ezres nagyságrendet jelenthet. Bátaszéken eddig még egyetlen személy sem kért fennmaradási engedélyt a fúrt kútja miatt.

Sokan szeretnék, ha meghosszabbítanák a határidőt

A házi kutak tulajdonosai nyáron még reménykedhettek abban, hogy az engedélyeztetési kötelezettséget eltörlik, ugyanis, az Országgyűlés júliusban megszavazta a vízgazdálkodási törvény módosítását, mely szerint nem kellett volna engedélyeztetni a nyolcvan méternél sekélyebb kutakat.

Ezt a módosítást utasította el az Alkotmánybíróság augusztusban. Az indoklás szerint a módosítás veszélyeztetné hazánk vízgazdálkodását.

„Az állam alaptörvényből fakadó kötelezettsége a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme, valamint a vízhasználat jövő generációk érdekeit is figyelembe vevő szabályozása” – fogalmazott az Alkotmánybíróság. A vízgazdálkodási törvénybe egyébként 2016-ban került be, hogy a korábban engedély nélkül létesített kerti kutakra is engedélyt kell kérni.

Új fejlemény ebben a sokakat érintő ügyben, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezte az engedélyeztetés határidejének 2020 végéig történő meghosszabbítását. A javaslatról a napokban tárgyal a kormány.