Látássérült fiatal lányt tanított síelni Ausztriában

Nagy Attilát elsősorban a harci Brill Pálinkaház ügyvezetőjeként ismerik sokan, azt azonban nem mindenki tudja róla, hogy telente vak és látássérült fiatalokat tanít síelni. A Láss Egyesület táborából hétvégén ért haza, és ahogy ez ilyenkor lenni szokott, most is tele van élménnyel. Mint mesélte, néhány éve oktatáson vett részt, amikor érdekes dolgot látott: két síző haladt lefelé a pályán szorosan egymás után, és az egyikük hátán lévő hátizsákból hangok törtek elő. Kiderült, egyikük Balogh Zsolt volt, akinek a 2018-as téli olimpián is szurkolhatunk, a másik férfi pedig a sportoló vezetője, Bocsi Bence. Nagy Attilát lenyűgözte, ahogy ők ketten elegánsan és nagy sebességgel csúsztak léceiken. Aztán nem sokkal később egy oktató ismerőse megkérdezte tőle, volna-e kedve ahhoz, hogy vak embereknek segítsen megtanulni síelni. Bár volt benne félsz, nagy örömmel mondott igent a felkérésre.

– Olyan fiúval kellett dolgoznom, aki születése óta nem lát, és aki először állt sílécen – mesélte Attila. – Mindent el kellett magyaráznom, még azt is, hogyan lépünk be a kapun. Életemben nem szereztem annyi sérülést a sípályán, mint akkor, de ezzel együtt nagyon jól szórakoztunk, rengeteget nevettünk. És persze sokat fejlődtünk – tette hozzá, és azt is elmondta, hogy a srác a harmadik év után már önállóan síelt. 

Idén egy látássérült fiatal nőnek segített, rajtuk kívül még kilenc pár utazott Praebichl-be. Kiderült: az egy hetes táborra nem könnyű összehozni az anyagiakat. Szerencsére mindig vannak, akik támogatják a csapatot, így például a sípályán óriási kedvezményt kaptak, de síruhákat, bakancsokat is a rendelkezésükre bocsátottak, a harci önkormányzat pedig a kisbuszát ajánlotta fel az utazáshoz.

Nagy Attilától azt is megtudtuk, elképesztő és példaértékű a szemlélet, amellyel azok a látássérültek élnek, akikkel ő találkozott. Mindent ki akarnak próbálni, extrém sportokat is. Végeztek már tandemugrást, kerékpároznak – természetesen tandem biciklin –, és vannak köztük maraton futók. A többség gyermekkora óta nem lát, ezt szokta meg, erre rendezkedett be. Mindannyian diplomával rendelkeznek, és igen fejlett humorérzékkel.

Képzésekre és táborokba jár

Nagy Attila negyedik éve tagja a Síoktatók Magyarországi Szövetségének, képzésekre, táborokba jár. Az oktatói vizsga komoly, két éves felkészülést igényel a Testnevelési Egyetemen, így ezt a végzettséget valószínűleg nem szerzi meg, de ahhoz a tevékenységhez, amelyet ő végez, erre nincs is szükség. Elmesélte, hogy azt a vox nevű szerkezetet, amelyet először látott Balogh Zsoltéknál, túravezetésre fejlesztették ki, de nagyszerűen lehet alkalmazni vak és látássérült fiatalok síoktatásában. A vezető folyamatosan beszél egy adókészülékbe, a tanulónak erre nincs lehetősége, de a vevőn hallja irányítóját. Nagy Attilának az idei táborban könnyebb dolga volt, mint első ízben, hiszen az a fiatal nő, akinek segített, az árnyakat látja, így ha közeledett valaki, nem is kellett figyelmeztetni. Azt is megtudtuk, hogy a budapesti, de országos „merítésű” Láss Egyesület kilencedik alkalommal szervezte meg sítáborát.