Nem mindennapi teljesítmény van Ferenc József mögött

A hivatásos gépjárművezetők legrangosabb nemzetközi elismerését negyvenhárman vehették át. Az IRU-diplomára és aranyjelvényre a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) tagvállalkozásai jelölhették munkavállalóikat, azokat, akik legalább egymillió kilométert tettek meg nemzetközi forgalomban.

Az International Road Transport Union 1967 óta minden évben díszoklevéllel tünteti ki azokat a gépkocsivezetőket, akik belföldi vagy nemzetközi forgalomban hosszú évek óta kifogástalanul, példamutatóan végzik munkájukat. Az elismerést azok kaphatják meg, akik nem okoztak balesetet saját hibájukból, és minden rájuk vonatkozó előírást betartottak hazájukban és más országokban is. Ferenc József mellett a szekszárdi Industria Kft. sofőrje, Ferenc Schatz György is megkapta az elismerést.

A teveli férfi egyébként a feltételt már sokszorosan túlteljesítette, hiszen eddig mintegy négymillió kilométert vezetett káreset nélkül.

– Zil billenccsel és IFA-val kezdtem a Szekszárdi Volánnál, ahol tizenegy évet húztam le, majd következett a Kárpátia Kft. Ezt követően 1991. november 26-án álltam munkába a teveli Száll-ker Kft.-nél. Akkor még végig kellett járni a ranglétrát, ha valaki nagyobb autóra akart kerülni. Engem mindig a nagy kamionok vonzottak, szép lassan lépkedtem előre a hierarchiában. Nemzetközi árufuvarozásban ’91 óta veszek részt, nincs olyan ország a kontinensen, ahol még nem jártam – mondta Ferenc József.

– Régen volt, amikor hat autóval szállítottunk – kapcsolódik be a beszélgetésbe a kft. ügyvezetője, Héri László. – Mindent fuvarozunk, darab- és raklapos árut, autóalkatrészeket, fát. Jelenleg két, extrákkal gazdagon felszerelt DAF 460 lóerős kamionnal rójuk Európa útjait. A sofőrjeink céges bankkártyát kapnak tankolásra és egyéb költségekre, de bizonyos mennyiségű készpénzt is adunk nekik. Héri László hozzáteszi, előfordult, hogy egyik alkamazottját ausztriai börtönből kellett kihozni, míg a másik után milliós nagyságrendű kifizetetlen számlát kellett rendezni egy szórakozóhellyel.

– A családtagok, feleségek által hozott áldozatvállalás nélkül ezt a szakmát nem lehet gyakorolni – folytatta Ferenc József. – Három hét volt a leghosszabb idő, amit távol töltöttem, mostanra feleségemmel beleedződtünk a kamionozásba.

A teveli sofőr elmondta azt is, többször feltörték a kamionját. Spanyolországban a pénztárcáját emelték el, Olaszországban pedig az egész fülkét kirámolták a tolvajok. Albániában járt úgy, hogy amíg állt, minden csavarozható alkatrészt leszereltek a járműről.

Kiemelte, rengeteg baleset van az utakon. Ezért is fontos betartani a tachográf által mért 4,5 óra vezetés, 45 perc szünet, 4,5 óra vezetés, 11 óra pihenő szabályozást. Nem könnyű azonban a vezetési- és pihenőidő betartása, mert kevés a pihenőhely.

– Tizenhétezer nemzetközi kamion van az országban, míg 2004-ben körülbelül négyezer-nyolcszáz volt. Egyre kevesebb az áru és több a tehergépkocsi – erősít rá a problémára Héri László. – Tavaly az államnak 230 milliárd forint bevétele volt útdíjakból. Ezt vissza lehetne forgatni az autópályák és pihenőhelyek korszerűsítésére. Az európai közlekedési ágazat előtt álló legfontosabb kihívás a forgalmi torlódások orvosolása. A jövőben ráadásul várhatóan mind a személy-, mind az áruszállítás tovább bővül.

Ferenc József évente 130-140 ezer kilométert vezet. Véleménye szerint nyolcvan százalék szerencse és húsz százalék tudás kell ahhoz, hogy saját hibájából ne érje baleset. – Egyedül ilyen díjat nem lehet nyerni, ehhez a munkáltatónak meg kell teremtenie a biztonságos munkavégzés lehetőségét – mondta, majd kijelentette, hogy a fuvarozás és személyszállítás a bizalomra épül. – Óriási bizalom kell ahhoz, hogy egy cég egy pilótát útnak indítson sok tízmilliós rakománnyal a kontinens másik felére – tette hozzá. Szerinte a kölcsönös együttműködés mindkét fél érdeke, a gépkocsivezető és a cégvezetés egyaránt a hibamentes munkavégzésben érdekelt.