Óvodapedagógus szakra kellett a legtöbb pont a PTE-KPVK-n

A maximális 500 pontból 428-at kellett annak elérnie, aki – akár államilag támogatott, akár költségtérítéses formában – levelezőn a német nyelvű nemzetiségi óvodapedagógus szakon akar továbbtanulni a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karán. A második legtöbb, 384 pont a környezetkultúra nappali tagozatos szakára, míg a harmadik legtöbb a német nyelvű tanító szakra kellett (356).

A szekszárdi karon ezeken kívül még csecsemő- és kisgyermeknevelő (nappali 294, levelező 305), óvodapedagógus (nappalisként magyar és német nyelven 280), tanító (nappali 280, levelező 284), szociális munka (320) és üzleti szakoktató (285) szakon indul ősztől alapképzés. Felsőoktatási szakképzésként a szőlész-borász szakhoz nappalin 276, levelezőn 246 volt a ponthatár, míg mesterképzést emberi erőforrás tanácsadó szakon indul oktatás – olvasható a felvi.hu oldalon.

A többi egyetemen

Az idén is több szakon kiemelten magas pontszám kellett a felvételin: a Budapesti Corvinus Egyetemen a pénzügy és számvitel szakon 468 pontra, a nemzetközi tanulmányok szakon 465 pontra volt szükség, kommunikáció-médiatudomány szakon pedig 460 pontra.

A nemzetközi gazdálkodás szakon a Pannon Egyetemen 480 pontot, a Miskolci Egyetemen 474 pontot írtak elő a bekerüléshez.

Jogász képzésben a Pécsi Tudományegyetemen 465 pontot határoztak meg, a Szegedi Tudományegyetemen 467 pontot.

Mérnökképzésben a mechatronikai mérnök szakon a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 454 pontot kellett elérni, a vegyészmérnöki szakon 421-et. Bizonyos mérnöki szakokra ugyanakkor meglehetősen alacsony pontszámmal is be lehetett jutni, a logisztikai mérnök képzésre a vidéki képzőhelyeken 280-281 pont kellett.

Az ELTE-n matematika-latintanár osztatlan szakon azonban 480 pontot kellett teljesíteni a bekerüléshez.

Borítókép: Budapesten és több nagyvárosban Pont Ott Parti 2017 rendezvényen örülhettek a leendő hallgatók a ponthatároknak Fotós: Varga György (MTI)