Sok esetben rejtve marad az erőszak ténye

A gyermekkorú személlyel szembeni szexuális kényszerítés, vagy erőszak sajnos nem tartozik a ritka bűncselekmények közé sem országos, sem megyei szinten. Főként annak tükrében, hogy nagyon sok ilyen eset nem kerül napvilágra, mert az áldozat nem meri elmondani, vagy csak évekkel később, esetleg felnőtt fejjel osztja meg valakivel, mi történt vele gyermekkorában. Súlyossága miatt a törvényalkotás szigorúan bünteti a gyermekkorú sérelmére elkövetett eseteket – mondja Kitanics Márk klinikai szakpszichológus, igazsgáügyi szakértő.

A konkrét üggyel kapcsolatban – mint ismeretes, két élsportoló ellen indult nyomozás, akiket a feljelentésben egy tizenegy éves kislány elleni szexuális erőszakkal vádolnak – Kitanics Márk elmondta, az ilyen esetekben nagyon sok mindent kell felderíteni. Általában bizonyítékszegény ügyekről van szó, hiszen legtöbbször két állítás áll egymással szemben. Ritkán van szemtanú, fotó, hangfelvétel, vagy bármilyen más tárgyi bizonyíték. A bíróságnak ilyenkor közvetett bizonyítékok alapján kell ítéletet hoznia.

Az igazságügyi szakértőnek mind a vádlott, mind a sértett esetében azt kell eldöntenie, hogy nyilatkozata élet- és élményszerű-e, hogy az előadott beszámoló és az azt kísérő metakommunikáció szinkronban áll-e egymással, alátámasztja, vagy éppen cáfolja annak tartalmát. Az elkövetők esetében vizsgálhatja még, hogy van-e az illető szexuális viselkedésében olyan torzulás, amely az ilyen jellegű bűncselekmények irányába mutat. Megnehezíti ennek felmérését, hogy sokszor egy rövid ideig fellépő, szélsőséges helyzetbe kerül a vádlott, amely kihozta belőle a deviáns viselkedést, később azonban, a helyzet megszűnésével a késztetés is megszűnik.

Vizsgálni kell a motivációt

Gyakran fordul elő, hogy más ügyek – például gyemekelhelyezési per, egy meg nem adott kölcsön miatti viszály – során éri az egyik felet pedofil-vád, mert a másik fél így akar haszonhoz, előnyhöz jutni. Alaposan meg kell vizsgálni az áldozat hátterét is, előfordulhat-e az ő esetében is egyfajta motiváció, nem ilyen módon akarja-e magára felhívni a figyelmet, vagy több törődést kiváltani a környezetéből. Van rá példa, hogy azok a gyerekek, akik több figyelmet akarnak, traumatikus élményt választanak ennek elérésére. Gyermekként nem látják ennek következményét, nem törődnek azzal, hogy esetleg egy egész család életét tehetik tönkre a hamis váddal, pontosabban annak következményeivel. Sokszor hangzik el ellenvetésként, hogy ilyen zsenge korú gyerekek nem tudnak hazudni, pedig igenis tudnak. Mindezek miatt még egyszer hangsúlyozottan fontos minden apró részlet kiderítése, a háttér, a motiváció, az élet- és élményszerűség vizsgálata. Az igazságügyi szakértő véleménye azonban csak egy azok közül az információk közül, amelyek alapján a bíróság meghozza adott ügyben a döntését.