Többszöri baltacsapással ölte meg anyjának ártani akaró feleségét

Madocsán rémes rablógyilkosság történt három királyok napján (vízkereszt – 1903. január 6.). Horváth István házába hatoltak be a rablók, ahol összevagdalták, majd több sebből vérezve hagyták az udvarban Horváth Istvánnét, akire már csak holtan találtak. Mellette ott feküdt a halálosan megsebzett Bartók Éva, Horváth István édesanyja is, akinek felvágták a hasát, őt kórházba szállították. A csendőrség azonnal megindította a nyomozást, és Jeney László kir. alügyész is Madocsára utazott.

Horváth István eleinte azt mesélte, hogy bekormozott rablók hatoltak be házába és ezek követték el a gyilkosságot. Ezt azonban senki sem hitte el, így a gyanú magára Horváthra terelődött, aki ártatlannak vallotta magát. Jeney László kir. alügyész utasítására a vizsgálat meglepő eredményre vezetett. Először is bűnjelek után kutatva kimerték Horváthék kútjából a vizet, ahonnan előkerült a gyilkos balta és a nagykés, melyek Horváth tulajdonát képezték. Megtalálták azonkívül a szerencsétlen áldozatnak és a gyilkosnak a véres ruháit a szemétdombban elásva. A bizonyítékok miatt Horváthot a csendőrség letartóztatta, és bekísérte Dunaföldvárra, ahol a vallatás során bevallotta gyilkosságát. Ezt követően már a csendőrök Szekszárdra hozták a kegyetlen hitvesgyilkost, és átadták az ügyészségnek.

Horváth István 45 év körüli jómódú ember volt, akinek gyermekei nem voltak. Felesége miatt nagyon féltékeny volt, és nagy valószínűséggel emiatt végzett vele. Édesanyját már napok óta fejfájás kínozta, így az ágyban feküdt a gyilkosság alatt bekötött fejjel. Csak akkor ébredt fel, amikor összeszurkálták, hogy ki volt nem tudta megmondani. A házban volt még egy árva kisfiú és lányka is, de ők olyan mélyen aludtak a kályha mögött, hogy mit sem vettek észre a gyilkosságból.

A szegzárdi kir. törvényszék mint esküdtbíróság június 8-án tartotta meg a végtárgyalást Horváth István bűnügyében. A tárgyalás délelőtt 9 órakor vette kezdetét, mely egészen esti fél 11-ig tartott.

Horváth azt vallotta, hogy felindulásában oltotta ki felesége életét, amikor az öreg, betegen fekvő édes anyját összeszurkálta. Ezért mért baltával több csapást feleségére, majd a sarlókéssel összeszurkálta, melynek következtében az udvaron elhunyt. A vád pedig nem tudta bebizonyítani, hogy édesanyját is ő szurkálta volna meg.

A tárgyaláson megjelent Bartók Éva is, aki igyekezett menteni bűnbe esett fiát. Azt vallotta, hogy nem a fia bántotta őt.

Az esküdtek a 28 tanú, a szakértő orvosok és a perbeszédek meghallgatása után visszavonultak. Tanácskozás után az esküdtek meghozták a döntésük, mely szerint Horváth István vádlottat erős felindulásból hitvestársán elkövetett emberölésben mondták ki bűnösnek.

A kir. törvényszék elnöke, dr. Selcz József ezt követően hirdette ki a vádlott előtt az ítéletet, aki teljesen meg volt törve és ekkor is, mint a tárgyalás során, sírva fakadt.

A törvényszék 8 évi fegyházzal és 5 évi hivatalvesztéssel sújtotta a vádlottat.

A Tolna megyei gyilkosságok sorozat további részei

I. Fej nélküli hulla borzolta a kedélyeket

II. Több mint húsz baltacsapással végzett alvó férjével

III. A madocsai csendőrgyilkos szökésének híre bejárta egész Európát

IV. Baltával majd lapáttal verte agyon szeretője feleségét

V. Az örökségért verte agyon szódásüveggel, vasalóval anyósát

VI. Adósságuk miatt ölt a gyilkos házaspár

VII. Először megszökött, majd nem akart vallani a koronatanú

VIII. Saját revolverével lőtte le a tulajt a rajtakapott betörő

IX. Ötvenkilenc szúrással végeztek egyikük apósával

X. Vasvillával és késsel is leszúrta anyjára támadó mostohaapját

XI. Két halálos baltacsapással végzett volt munkaadójával

XII. Tartozása miatt megölte, majd az árokba hajította öccsét

XIII. Közvetlen közelről lőtte tarkón söréttel szeretője férjét

XIV. Agyonvertek mindenkit, akivel találkoztak

XV. Mulatozás után csaptak le haragosukra, halálra verték