végrehajtás

2018.02.17. 11:29

Tolnában több száz embert tiltottak el

Országosan már 42 ezer körüli azoknak a száma, akiket eltiltottak a vállalkozások indításától, cégügyektől. Tolna megyében 518 a számuk, ami viszonylag visszafogottnak mondható, a fővárosban például 10862, Fejér megyében 2181, míg a legkevesebb Vas megyében, 384 fő.

Mauthner Ilona, fotó: shutterstock illusztráció

Tavaly országosan  több mint 12 ezer magánszemélyt tiltottak el a cégvezetéstől, ezzel 42 ezer felé közeledik az eltiltott személyek száma.

– Láthatóan továbbra is magas fokozatban zajlik a hatósági nagytakarítás a cégvezetők körében, egy év alatt újabb kisvárosnyi ügyvezető került eltiltásra a cégügyektől – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója. A cégbíróság jellemzően – jogerősen megállapított – ki nem elégített hitelezői követelések és be nem fizetett pénzbírságok esetén tilthat el magánszemélyeket a cégügyektől. Az eltiltott személyek lényegében 5 évre eltiltásra kerülnek a cégvezetési, cégképviselői jogkörtől és bizonyos típusú tulajdonosi szerepköröktől is. Egészen pontosan 41789-nél jár az eltiltásszámláló, és várhatóan a következő években még növekedni is fog, hiszen jóval kisebb az elévülő eltiltások száma, mint az újonnan eltiltott személyek száma. Tolna megyében viszonylag elfogadható a helyzet, hiszen csak 518 személy van tiltólistán, ami vállalkozói szempontból fegyelmezett helyzetnek számít.

– Sok esetben az eltiltott közvetlen vagy közvetett módon egyéb cégekben is befolyással bír, így egy-egy magánszemély eltiltása egész cégcsoportokat is érinthet – mondta az Opten szakértője.

A hatósági szigor egyébként ráfér a cégstruktúrára, a végrehajtások, felszámolások, kényszertörlések száma még mindig rendkívül magas. A nagytakarítást elősegítendő hatósági eszköztár ráadásul folyamatosan bővül. 2017 júliusa óta például magasabb céltartalékot szükséges képezni az adósnak a felszámolás elején a felszámolás költségeire, valamint 2018 januárjában bevezetésre került az adófizetési biztosíték intézménye. Az adófizetési biztosíték cégalapításkor lehet esedékes azon adózóknál, akik korábban adótartozással, jogutód nélkül szüntették meg cégüket. Ez a jogszabály némiképp tovább csökkentheti azt a gyakorlatot, hogy a tiszta lap reményében sok vállalkozó hagyja magára cégét és új vállalkozás indításával próbálkozik.

De az eszköztárba bekerülnek olyan kevésbé direkt eszközök is, mint a kezdő vállalkozások NAV oldali mentorá­lása, illetve a megbízható adózónak minősített adózók nevének publikálása.

Szerződéskötésnél érdemes megvizsgálni, hogy egy vállalkozás mekkora késéssel és milyen határidővel egyenlíti ki számláit. Ehhez nyújt segítséget a cégminősítés, mely megmutatja, hogy az elkövetkező egy évben várható-e a cég bedőlése. A legnagyobb gondot a körbetartozások okozzák. A kérdésre, mit tehet a vállalkozó, vagy magánszemély, ha az üzleti partnere a lejárt határidőt meghaladva sem fizeti ki a tartozását, dr. Gáll Ferenc szekszárdi ügyvéd elmondta: első lépésként 8 napos fizetési felszólítást kell küldeni az érintett cégnek. Ha erre nem jön válasz, akkor a következő lépésben a közjegyzőn keresztül, elektronikus úton, fizetési meghagyást kell kérni. Ha a követelést az érintett nem ismeri el, akkor perré alakul az ügy, és a bíróságon folytatódik. Ha nem reagál a fizetési meghagyásra, akkor jogerőssé válik a követelés, amit a számlájáról emel le a bíróság, már ha azon van mit leemelni. Ha nem fizet az érintett cég vezetője, akkor kezdeményezni lehet a bírósági végrehajtást. Ha nincs mit végrehajtani, akkor a cég felszámolását kell elindítani. Sajnos a felsoroltakkal járó illetékeket, ami esetenként akár a százezres összeget is eléri, a kérelmezőnek kell előre kifizetni.

Még nem jellemző a pontos fizetés

Egy szekszárdi borász elmondta, több nagykereskedőhöz is szállít, közülük a fele jó, ha 90 napon belül kifizeti a tartozását, de akadt, aki már ötödik hónapja halogatja az átutalást. A vállalkozó ezzel szemben napra pontosan kell, hogy kifizesse a százezres nagyságú jövedéki adót, környezetvédelmi termékdíjat, helyi adót, hegyközségi járulékot, személyi-jövedelem adót, kötelező agrárbiztosítást, vízügyi járulékot, és akkor még nem beszéltünk a napi kiadásokról – csomagolóanyag, palackok, borkezelési anyagok, munkadíjak –, mely ahhoz kell, hogy a borászat működjön, illetve a támogatást se vonják meg tőle.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában