Tücsök Zenés Színpad

2017.09.03. 17:32

Ismeretlen csapatként utaztak el, ünnepelt sztárokként jöttek haza

Túlzás nélkül diadalútnak nevezhető a Szekszárdi Tücsök Zenés Színpad kanadai bemutatkozása. A csapat nemcsak az ott élő magyarok körében aratott átütő sikert: az angol nyelvű helybeliek is szó szerint díjazták az éneklő fiatalokat.

Szeri Árpád

Már az első bemutatkozás alkalmával, Kitchener város Magyar Házában sejteni lehetett, hogy a szekszárdiaknak folyamatos ünneplésre kell berendezkedniük. Béresné Kollár Éva először akkor fogott gyanút, amikor az augusztus 20-i emlékműsor után a csoportot kellő szelídséggel a színpadon marasztalták a rendezők, mondván: most pedig a szekszárdi Tücsök szórakoztató műsora következik.

– Ebből az lett, hogy a gyerekek két és fél órán keresztül énekeltek, válogatást adtak a hazai könnyű műfajból – idézte fel a helyzetet az együttes vezetője. – A közönség pedig egy idő után táncra perdült és hihetetlen buli alakult ki. Másnap, Windsorban az emelkedett pillanatok után már „örömzenével” is elkápráztatta a közönséget a csoport. Az ottani Magyar Ház vezetőjének annyira megtetszett a produkciónk, hogy rögvest meg is hívott bennünket egy jövő évi vendégszereplésre.

De ez még nem minden: aznap az épület olasz estnek is otthont adott. A szekszárdiak lehetőséget kaptak arra, hogy negyedóra erejéig bemutatkozzanak az olasz gyökerekkel rendelkező közönségnek. A vége az lett, hogy a profi olasz zenekar tagjai ritmust tapsolva együtt énekeltek a Tücsök ifjaival. 

Egy lelkes kanadai magyar család, Virgoncz Vilmos és neje, Ildikó a csoportot két alkalommal is meghívta saját házába. Nagyjából a filmekben látott jelenetet képzeljük magunk elé: úszómedence a gyepes udvaron, minden földi jótól roskadozó asztalok, jégbe hűtött üdítők, korlátlan merítés az amerikai stílusú és tartalmú, plafonig érő hűtőszekrényből... A Tücsök hirtelen a Paradicsomba került.

...és megismerkedhettek Toronto városával is a kanadai túra során

Torontóban a Hana bőröndje című, a Holokauszt tragédiáját felidéző műsorral mutatkozott be a csapat. Itt a színpadra ment és hosszas gratulációval fejezte ki elismerését az az Andy Winter is, akinek két dalát is előadta az együttes, saját feldolgozásban. Kitchener nyugdíjasházában – ahol a vendégszereplést megszervező Kathy Takacs, a Magyarokért Kanadában Egyesület elnöke lakik – a zömében angol nyelvű ének mellé magyar gulyáslevest is tálaltak a szekszárdiak, utóbbi elkészítésében a felnőtt kísérők jeleskedtek. A Tolna megyében rokonsággal rendelkező Heffner János a helyi Toyota üzembe invitálta a csapatot. S ha az élmények forgatagából még valamit érdemes kiemelni, akkor az nem más, mint a Niagara: a mennydörgő vízesést a csapat nappal és este egyaránt megcsodálta, utóbbi napszakban a zuhatagot reflektorok fényei színezik.

– Ismeretlen együttesként mentünk ki Kanadába, ott azt sem tudták rólunk, hogy egyáltalán létezünk – adott összegzést Béresné Kollár Éva. – Ehhez képest kisvártatva szerepeltünk a helyi rádió- és tévéműsorokban, a lapok felsőfokban írtak rólunk, dicsérték nemcsak a professzionális előadásmódot, hanem a gyerekek remek angol kiejtését is. Egyébként szó szerint megmérettük magunkat a kanadai piacon. Ugyanis két hatalmas vásártéren is énekeltünk az éppen arra járó embereknek. Hana bőröndjét nyitva hagytuk és a körénk gyűlt közönség bőkezűen díjazta dalainkat.

A mesebeli, gondozott házak előtt általában két-három gépkocsi parkol

Milyenek a kanadaiak? A kérdésre nem könnyű a válasz: nemcsak a rendelkezésre álló hely korlátozott volta miatt, hanem azért is, mert amiképpen az Egyesült Államokban, Kanadában is rengeteg a bevándorló, a világ minden tájáról. Egy olyan világvárosban, mint amilyen Toronto, óhatatlanul jelen vannak az anyagi értelemben vett szélsőségek is. Mégis, néhány jellegzetességre azért felfigyeltek a szekszárdiak.

Kellemes nap a Virgoncz-házaspár otthonában

– A vidéki városokban alig láttunk gyalogost – mondta Béresné Kollár Éva. – Mindenki autóval jár, tehát minden ház előtt általában két-három gépkocsi parkol. Tömegközlekedés ilyen helységekben gyakorlatilag nincs, mivel nincs rá szükség. A nagyvárosokban természetesen más a helyzet. A családi házak afféle mesebeli házikók, nem egyformák, itt-ott eltérnek egymástól, mégis egységet képeznek. A virággal borított közterületek, kertek gondozottak, eldobott szemét nem létezik. A magyar családnál, ahol jártunk, teljes a gépesítés: amíg fürödtünk a kerti medencében, a mosógép kimosta a pólóinkat, a szárítógép pedig rögtön meg is szárította.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában