Sokan még a halála után is árulóként tekintettek Görgeire

Görgei Artúr nem volt áruló – így lehetne sommásan összefoglalni prof. dr. Csikány Tamás történész előadását, amely a Vármegyeházi esték szerdai rendezvényén hangzott el. A Nemzeti Közszolgáltai Egyetem hadtudományi doktori iskolájának vezetője bemelegítésként a csataelemzés néhány általános alapelvét mutatta be, melyeket Jomini és von Clausewitz fogalmaztak meg.

Tér, idő, erőforrás – ezt a három dolgot kell egy jó katonai vezetőnek mérlegelnie a döntései előtt. Görgei Artúr hosszú élete során tíz hónap alatt bizonyította be, hogy igazi katona. Hadvezérnek is kiváló volt, mert gyorsan döntött, jól átlátta a nehéz helyzeteket, amelyek emberi tartást, felelősséget igényelnek. Csikány Tamás hozzátette: Görgei megmentette a tavaszi hadjáratot, csodát tett, mert megverte Európa egyik legjobb haderejét. Ennél nagyobb sikert nem lehetett volna elérni, a szabadságharc vesztes helyzet volt. Görgei a huszonötezres magyar sereg vezetőjeként ezért kapitulált az ötvenezer osztrák és kilencvenezer orosz előtt, illetve azért, mert törődött a rábízott katonák sorsával.