A megye iskolásai ismerkedtek a tárogatóval és történetével

Az elmúlt hetekben Nagy Csaba tárogatóművész megyei iskolákban tartott előadásokat. Minden intézményben örömmel fogadták, hiszen hasonló rendhagyó óra megtartására ritkán nyílik lehetőség. A diákok a 4. osztályban ismerkednek meg először a kuruc korszakkal, a felsőbb osztályokba járó diákok pedig több éven keresztül tanulnak a Rákóczi szabadságharc időszakáról.

– Szinte minden iskolát végigjártam Tolna megyében, a rendhagyó óra keretében elhangzó előadásnak a diákok és a tanárok egyaránt örülnek, hiszen a megszerzett információkat, zenei élményeket évek múlva is tudják hasznosítani az oktató munkában – mondta el lapunknak Nagy Csaba tárogatóművész, a Rákóczi Tárogató Egyesület elnöke, akit a magyar zenei kultúra és a tárogató ápolása terén kifejtett munkájáért a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntettek ki az elmúlt évben.

A zenei előadás megtartására általában az iskola legnagyobb termében kerül sor. Nagy Csaba előadása során a tanulók megismerkednek a Rákóczi szabadságharc legfontosabb eseményeivel. Mesél az 1703. évről, amelynek tavaszán elkezdődött a nyolc éven át tartó szabadságküzdelem II. Rákóczi Ferenc fejedelem vezetésével. Ennek az időszaknak jelképévé vált a tárogató. A hangszernek két fajtája van. Történeti tárogató néven ismert a kisebb hangszer, amelyet a honfoglaló magyarok hoztak magukkal. A források török sípnak, tárogató sípnak hívják, népdalainkban is így fordul elő. A tárogató a kuruc időszak alatt különösen közkedvelt lett. Szívesen mulattak rá a végvári katonák, de felhangzott hangja a különböző főúri udvarokban és lakodalmakban is. A Rákóczi szabadságharc idején parancsokat közvetített a katonák számára, máskor pedig tábori énekek, táncok elengedhetetlen kísérő hangszere volt. A korabeli leírás szerint: „...amely nótákat pedig ez síppal fúttanak, ugyan indította az embereket mind az italra, mind a vigasságra...”

Az előadáson a történelmi és irodalmi események bemutatása mellett fontos szerep jut a tárogatók megszólaltatásának is. Mint kiderült, a történeti tárogatóknak például erőteljes éles hangja volt, ezért katonai jelzősípként is használták. A Sárospataki Rákóczi várban például gyakran megszólalt köszöntő hangszerként is, valamint a korabeli Európa királyi udvarainak zenéit is szívesen játszották rajta. II. Rákóczi Ferencet a Széchenyi Országgyűlésen 1705-ben választották meg Magyarország vezérlő fejedelmévé. Ebben az időszakban Bottyán János generális vezetésével zajlott a győztes dunántúli hadjárat. A kurucok a labancoktól foglalták vissza a várakat, és Bécsig szorították ki őket. A szabadságharc második felében azonban egyre gyakrabban fordult elő, hogy vesztes ütközetből tértek meg a kurucok. 1711 januárjában II. Rákóczi Ferenc fejedelem és Pálffy János császári tábornok a békekötésről tárgyaltak Vaján, a Vay-kastélyban, de megegyezni nem tudtak. Végül április végén került sor a szatmári békekötésre és a kurucok letették a zászlókat a majtényi síkon a labancok előtt.

A kuruc bujdosók hosszú utat tettek meg, amíg megérkeztek Törökországba, Isztambulba, de a szultán a Márvány-tenger partján lévő Rodostót jelölte ki számukra, itt élték le életüket, hiába szerettek volna hazatérni, erre csak haláluk után került sor. Vonattal szállították haza a hamvaikat, amelynek Kassa volt az utolsó állomáshelye, ahol a Szent Erzsébet Székesegyházban helyezték örök nyugalomra II. Rákóczi Ferenc fejedelmet, édesanyját Zrínyi Ilonát, Nagy Bercsényi Miklóst és társait.

A szatmári békekötés után a történeti tárogatók sorsa is megpecsételődött, elhalkultak, csak egy-egy szomorkás dallam szólalt meg rajtuk.

A tárogatók újjászületése a reform tárogató néven lett ismert, a mai külsejét a 19. század végén nyerte el. A reform tárogatók Magyarország fennállásának ezeréves évfordulójára készültek el. A tárogatót ebben a formában magyar hangszerként tartják számon az egész világon. Viszonylag kevesen játszanak rajta, mégis ismerik a hangját egész Európában, Amerikában és Ausztráliában is. Nagy Csaba lapunknak elmondta, hogy a Magyarországon és külföldön élő tárogatósokat a Rákóczi Tárogató Egyesület fogja össze. Ez a szervezet országos és nemzetközi szervezeti és szakmai központként működik. Szervezésükben évente Országos Tárogatós Találkozót tartanak, ötévente pedig Tárogatós Világtalálkozót is rendeznek. A Tolna megyében élő tárogatósok is tagjai ennek az egyesületnek, és rendszeres résztvevői az országos és nemzetközi tárogatós találkozóknak.

Végül itt egy kesergő részlete a kuruc romantika időszakából, amelynek címe: Nagymajtényi síkon.

„Nagymajtényi síkon letörött a zászló, rászállt tollászkodni egy fekete holló, Tépi sötét szárnyát, hull a tolla rája, Síró kurucoknak gyászos kalpagjára, rongyos dolmányára. Pajtásim, pajtásim, ne könnyezz, ne sírjál! Idegen országba kell bújdosnunk immár! Harapás kenyér sem terem nékünk itten, Vérünk hullásáért egy ital bor nincsen, Verje meg az Isten! (...)

Lehet kapni, de az ára legalább 250 ezer forint

Simon Andrea, a Szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskola intézményvezetője lapunknak elmondta, hogy egy olyan informatív, érdekes, interaktív órán vehettek részt a gyerekek, amely megmarad emlékezetükben, ezáltal is gazdagodik a tudásuk. A hangszer egyébként ritkaságnak számít, ám nem lehetetlen hozzá jutni. Magyarországon ugyanis öt hangszerész készít tárogatókat, áruk 250 ezer forinttól indul, és minőségtől függően változik.

– A tárogatóról az a mondás járja, hogy a magyar lélek hangja szólal meg belőle. Olyan emberrel még nem találkoztam, akit ne érintettek volna meg a tárogatón megszólaló dallamok. Leginkább nemzeti és egyházi ünnepeinken szólalnak meg, de örömmel játszanak rajta a jazz-zenészek is. Tolna megyében is többen vannak, akik aktívan használják – mesélte lapunknak Nagy Csaba, akinek negyven éve van szoros kapcsolata a tárogatóval, örömmel ápolja ennek a hangszernek a múltját, jelenét, jövőjét.