Rendező a net fogságában

– Rumphorst úr, ön milyen gyakran használja az internetet?

– Naponta két–három órát. Főleg a munka miatt, tehát ebben benne van az is, ha keresek valamit vagy utánanézek bizonyos információknak, de természetesen a családdal és a barátokkal való kapcsolattartásra is használom.

– Került már kellemetlen helyzetbe a világhálón, például egy beszélgetőprogramon?

– Hála istennek, nem. Figyelek rá, hogy kivel kerülök kapcsolatba, illetve ismerem a saját határaimat.

– Ön járt a világ sok országában. Mi a tapasztalata, melyik földrészt szövi át jobban a világháló, Európát, avagy Észak-Amerikát?

– Nincs nagy különbség Európa és Amerika között. Viszont azt vettem észre, hogy egy hosszú eufória után mostanra elkezdődött egy új időszak: az emberek már kezdik kicsit óvatosabban és tudatosabban kezelni az internetet. Már nemcsak a lehetőségeket, hanem a világhálóban rejlő veszélyeket is látják.

– Mi az oka annak az emberi magatartásnak, mely másokat kiszolgáltatott helyzetbe hoz?

– Bosszú, féltékenység, félelem... Valószínűleg legtöbbször nem is tudatos cselekvés, csak nem gondolunk a következményekre, viselkedésünk hatásaira. Például sokan attól félnek, hogy betölti valaki a helyüket, mondjuk egy párkapcsolatban vagy a munkahelyen, ezért kezdenek rosszakat mondani az illetőről. Elindul egy spirál, egy egyre gyorsuló folyamat, amit nem lehet többé megfékezni.

– Szekszárd szebb, izgalmasabb hely, mint Los Angeles, Liverpool vagy Berlin?

– Minden hely más és más. Ami szerintem igazán különlegessé tesz egy helyet, az az emberek közötti kommunikáció és az interakció, és pont ez az, amiért Szekszárd számomra nagyon kedves.

– Ha egy középiskolás diák arra kérné, ajánlja neki az előadást, mire hívná fel a figyelmét?

– Arra, hogy ez a darab egyfajta tudatosságot közvetít. Arra ösztönöz, hogy elgondolkodjunk a közösségi média lehetséges hatásain és a zaklatás formáin. Ez segít az ilyen helyzeteket megelőzni vagy megoldani.

– Megtekinthető majd az interneten is ez a darab?

– Nem. Az OUT! – A net fogságában jellegzetesen osztálytermi darab, de ezt ott és akkor maguk a diákok sem tudják. Csak a végén derül ki számukra, hogy az osztályba „tévedt” személy, akit Melissa Hermann alakít kiválóan, valójában színész.

Társadalmi szerepet is vállal a Német Színház

Knut Winkmann OUT! – A net fogságában című osztálytermi darabjának premierje abban a középiskolai osztályban lesz, ahová elsőként megrendelik. A főpróbára pedig a DBU várja az érdeklődő tanárokat. Németországban nagy az OUT-ra a kereslet, mert a diákok és a tanárok betekintést nyernek a közösségi média átláthatatlan dzsungelébe, ugyanakkor a feldolgozó foglalkozáson javaslatokat kaphatnak a tudatos internethasználatra. A Magyarországi Német Színház az első hazai teátrum, amelyik bemutatja ezt a darabot, olyan iskolákban, melyekben a diákok a megfelelő némettudással rendelkeznek.

– Osztályteremben színházat csinálni merész vállalkozás – mondta Lotz Katalin, a DBU igazgatója. – Egyrészt azért, mert meglepjük a diákokat. Nem tudják, hogy színházi előadás érkezik hozzájuk. Másrészt pedig azért, mert ez a valós eseményen alapuló történet érzelmileg bizonyosan megérinti őket. A feszültségek feloldása végett az előadást minden esetben színház–pedagógiai feldolgozó foglalkozás követi. Ez már nem tisztán színház, hanem színházi nevelés a sajátos eszköztár segítségével.