Méltó helyre kerül a Czencz-hagyaték

Méltó elhelyezést nyer a Czencz-hagyaték. A kiváló festőművész, Czencz János, aki a legnevesebb kortársaival állított ki a háború előtt a Műcsarnokban, és egy alkalommal, 1920-ban még a Képzőművészeti Társulat nagydíját is elnyerte, a bombázások elől menekült a családjával Budapestről Bátára. Ott rekedt az alkotóházában 1960-ban bekövetkezett haláláig.

Képei sokfelé elkerültek, hazai és külföldi gyűjteményekbe – 11 a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában van –, de Bátán is tekintélyes anyag maradt. A hagyatékot a lánya, Huszákné Czencz Marietta gondozta, az idén, nyár közepén bekövetkezett haláláig. Látogatható magángalériát rendezett be, s megtekinthették az érdeklődők az ő alkotásait is, a festett kacsa-, liba-, emu- és strucctojásokat, illetve a festett népi bútorokat. Nagy kérdés volt, mi lesz a gyűjtemény sorsa, egyben marad-e – s ha igen, hol – vagy darabokra hullik.

– Tiszteletben tartom a feleségem akaratát. Azt kérte: legyen Bátáé a hagyaték, ne kerüljön magánkézbe – mondja Huszák Ferenc, a tulajdonos özvegye. Az önkormányzat biztosít egy épületet e célra a református templom közelében, s odakerül minden: a képek, a tojások, a festett bútorok. A polgármester, Huszárné Lukács Rozália is megerősíti ezt. Az épület az Alszögben van, közel ahhoz a helyhez, ahol eredetileg élt a Czencz család, ahol a nyári művészlak volt. A belső munkálatokat várhatóan e hónap végéig befejezik, s akkor meg is nyitják az emlékmúzeumot. Fontos az épület biztonságáról is gondoskodni, hiszen mintegy százmilliós értékről van szó. A külső munkák elvégzésére a jövő évi költségvetésből tudnak forrást elkülöníteni.

Néhány alkotás közben Czencz János szülőfalujába, a Vas megyei Ostffyasszonyfára került. Húsz kép: festmények és grafikák, köztük néhány tanulmány, amit Czencz Marietta készített még fiatalkorában. Az ottani polgármester, Mihácsi Szabolcs elmondta, megállapodást kötöttek, miszerint az ajándékba kapott műveket egy éven belül egy emlékszobában helyezik el. Ideiglenes kiállítást máris nyitottak belőlük a művelődési házban. Lehet, hogy ugyanott alakítják ki az emlékszobát is, amit ötven évig kell üzemeltetniük. Ezután dönthetnek, hogy fenntartják azt, vagy átadják az anyagot egy közgyűjteménynek.

Borítókép: Mihácsi Szabolcs és Huszák Ferenc