Egy erős ország támogatni tudja a szórványvidéket

A kalotaszegi ember az anyatejjel szívja magába a Rákóczi-tiszteletet, árulta el Okos Márton. II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem (1704–1711) vagyonát, jólétét, mindenét feláldozta népéért. Vasvári Pál (1826–1849) emléke pedig azért fontos Kalotaszegnek, mert az író az 1848–49-es szabadságharc során engedélyt kért és kapott Kossuth Lajostól, hogy az ellenségtől szabadcsapatokkal védhesse a kalotaszegi polgárokat, amit meg is tett.

Ady Endre költő (1877–1919) 1914-ben járt Kalotaszentkirályon először, ugyanis rokonai voltak a faluban. Itt kérte meg Csinszka (Boncza Berta) kezét, és itt kapott ihletet A Kalota partján című versének megírásához, amelyből Okos Márton is idézett kedden délután. A költemény megemlíti azt a pártát, amelyet a helyi leányok addig viselnek, ameddig nem mennek férjhez. Ady Endre szellemét természetesen kalotaszentkirályi emlékmű őrzi.

1988-ban a Nicolae Ceaușescu diktátor vezette Román Kommunista Párt területrendezés címén kezdett magyarellenes falurombolásba Erdélyben. Habár szemükre hányták, hogy miért nem tesznek valamit a román hatalom ellen, Okos Márton és társa úgy vélte, onnan Erdélyből nincs esélyük a diktatúrával szemben, a legtöbb, amit megtehetnek, az egy tiltakozó európai út, mégpedig gyalogosan. Hátha a nagyvilág ezáltal meghallja az erdélyi magyarság hangját.

1989. június 4-én (a trianoni békeszerződés évfordulóján) a budapesti Kossuth Lajos tér II. Rákóczi Ferenc-szobrától indultak kettesben. Tervezés nélkül, ad hoc jelleggel haladtak, Istenre bízták sorsukat, aki segítette is őket. A kapcsolatok, meghívások maguktól alakultak, volt város, ahol a polgármester fogadta kettejüket. Mindketten paraszti származásúak, a nehézségekhez hozzá vannak szokva, mondta Okos Márton. Lábaik persze megsínylették a hosszú gyalogutat. Az egyes állomásokról fényképeket vetített ki. A könyvborító a grandiózus gyaloglásról készült francia és német nyelvű újságcikkeket jelenít meg, amelyek a könyvben magyar fordításban olvashatóak.

Az Európában szerzett tapasztalatok vegyesek voltak. Okos Márton sérelmezte, hogy vízumproblémák nehezítették útjukat. Ma már boldog-boldogtalant beengednek nyugati országokba idegen kultúrákból, őket meg keresztény európaiként is idegennek tekintették, panaszolta. Bécsben adták az első sajtótájékoztatót. Kellemetlenebb élményt jelentett, hogy volt francia újság, amelyik lerománozta őket. Franciaországban az Emberi és polgári jogok nyilatkozatát felmutatva tüntettek az erdélyi magyarság jogaiért. Az előadó azt is elárulta, hogy útjuk alatt otthon maradt hozzátartozóikat nem érte atrocitás. Anyját ugyan kérdezgette a román rendőrség, de sértetlenül elengedte.

Harminc éve, 1989-ben tört meg Romániában a diktatúra, az útikönyv kiadatása mégsem volt sétagalopp. A kiadók nem merték vállalni, így félig-meddig magánkiadásban jelent meg az első kiadás. És hogy mi Okos Márton összbenyomása? Nyugat-Európában nem értenek, vagy nem akarnak érteni minket, emiatt a magyar tudományos köröknek nagy felelősségük van a magyarság érdekeinek nemzetközi képviseletében.

Kitért az erdélyi magyarság jövőjére is. Úgy látja, hogy ami az európai kultúrát és vallást veszélyeztetni, az Erdélyre is vonatkozik. Félre kellene tennünk a magyar-román ellentétet, mert már egymásnál nagyobb kihívással kell szembenéznünk. Ne egymással veszekedjünk, van nagyobb veszély. Mi, katolikusok, protestánsok, ortodoxok, tartsunk össze, indítványozta.

Az erdélyi magyarság fennmaradásának kulcsa a gazdasági megerősödés lehet, véli. Magyarország helyzete is fontos, hiszen egy erős Magyarország támogathatja a szórványvidéket.

Okos Márton szekszárdi előadását Mester Lajosné tanárnő szervezte. Az előadás a Vármegyeházi Esték rendezvénysorozat részét képezte, melynek keretében a Tolna Megyei Kormányhivatal a Wosinsky Mór Megyei Múzeummal karöltve változatos programokkal szeretne hozzájárulni Szekszárd kulturális életének színesítéséhez.

Tovább küzd a határon túli magyarság érdekében

Okos Márton azóta sem hagyta abba a határon túli magyarokért folytatott tevékenységét, és a magyarságnak nem csak az erdélyi részéért dolgozik. Sokat ingázik Kalotaszeg és Budapest között. Egyik legnagyobb sikerének azt tartja, hogy kezdeményezésére szoros kapcsolatot alakított ki egymással a kalotaszentkirályi Ady Endre Iskola és a párkányi, szlovákiai Ady Endre Alapiskola. Szívügyei közé tartozik a Márton Áron Emlékév és a Szent László Emlékév megtartása is. Meglátása szerint a magyarok megítélése méltatlanul negatív Európa-szerte. Felhívta a figyelmet arra, hogy Erdély Európában elsőként hirdetett vallásszabadságot 1568-ban, ami a tordai országgyűlésen, a tordai katolikus templomban történt. Ekkortájt Franciaországban mészárolták a hugenottáknak nevezett református vallásúakat, akik ott egészen a 18. század végi francia forradalomig nem kapták meg a szabad vallásgyakorlás jogát.