Maroknyi székely történetét mutatja be Kindl Gábor filmje

A gyors folyású Szucsáva – románul Suceava – azonban már csak a legidősebbek emlékezetében él. A bukovinai székelyeket a történelem viharai messzire sodorták a mintegy másfél évszázadon át otthont adó vidékről. Jelentős részük megyénkben talált menedéket.

– Régóta dédelgetett álmom kerül mozivászonra – kezdte Kindl Gábor. – Családi indíttatáson túl, mindig is szerettem volna bemutatni a túlélő erejét egy olyan népcsoportnak, mely a történelem során többször kényszerült menekülésre. Ezek az emberek mindannyiszor a nulláról építették fel új életüket. A bukovinai székelyek története egyébként jól feldolgozott, nyelvészek, történészek és más tudósok is foglalkoztak ezzel a témakörrel. Jómagam számos, Tolna megyében letelepedett személy sorsán keresztül, életút interjúkkal igyekszem bemutatni ezt a székely odüsszeiát. Olyanokkal beszélgettünk, akik még rendelkeztek emlékekkel a Bukovinából való eljövetelről, az azt követő szerbiai évekről. Ők még ott éltek, hiteles tanúi a múltnak, az akkori megpróbáltatásoknak.

A filmben több mint hatvanan szólalnak meg, akadnak köztük, akik századik életévükhöz közelítenek. A székely szívósság példája volt a 98 éves Papp Lajosné Anna néni, aki a filmfelvétel idején is naponta tornagyakorlatokat végzett, és erre biztatta a szemének hinni alig akaró producert is. Egy másik, kiváltképp különleges mozzanat már a Szucsáva közelében örvendeztette meg a stáb tagjait. Egykoron, a szokás szerint a lányok ebben a folyóban mártóztatták meg lábukat, mosták arcukat, hogy szépek maradjanak, és hites párjukra találjanak. A folyó bal partja közelében található az egykori Istensegíts – románul Țibeni –, ahol a bukovinai székelyek egyik utolsó, ott élő képviselőjének, Vergina néninek nagy örömet szerzett egy itthonról vitt fotóalbum.

A forgatócsoport felkereste az 1764-es „veszedelem”, a székely mészárlás helyszínét, az erdélyi Madéfalvát, a népcsoport megszületésének helyszínét, valamint Moldva tájegységet, ahol Szent István kultusza ma is elevenen él. Természetesen nem maradt ki a listából az öt különleges bukovinai falu – Andrásfalva, Fogadjisten, Hadikfalva, Istensegíts, Józseffalva – sem. A csapat az 1941-ben kezdődő vándorlás bácskai stációin, Bácsjózseffalva, Hadikörs településeken is járt, ahol minimális emléke maradt az 1941–44 között ott élő bukovinai székelyeknek. Sőt, a stáb még az Al-Duna néhány helységét, Hertelendyfalvát, Sándoregyházát, Székelykevét is felkereste. Ezen falvakba sokan érkeztek Bukovinából a kirajzás időszakában. Az al-dunai székelyek hosszú időn keresztül tartották a kapcsolatot az „anyatérség” lakóival.

– Fontos szempont volt, hogy beszélgessünk az idősekkel – folytatta Kindl Gábor. – Azokkal, akik koruknál fogva nem kísérhettek el bennünket szülőföldjükre, de emlékezetükben máig elevenen élnek a bukovinai évek. A leszármazottak közül azonban többen is eljöttek velünk, végigjárva azt az utat, melyet a székelyeknek szánt a sors. Így lett a beszélgetések időtartama összesen kilencszáznyolcvan perc, azaz több mint tizenhat óra. Nagyon nehéz volt ebből a tengernyi anyagból kiválogatni azokat a mondatokat, melyek hűen tükrözik a népcsoport napjainkig terjedő kétszázötvenöt évét. A film az első vágások után közel négyórás lett, a végső változat száz percet, bő másfél órát ölel fel.

Kinek szól a közösségi gyártással készült film? Mindenkinek, aki egy rövid összefoglalót szeretne arról a már említett kétszázötvenöt évről, mely egyfajta képet ad a bukovinai székelyek történetéről, a népcsoport létrejöttétől a mai utóéletig. A stílus gyors, pörgős, így minden remény megvan arra, hogy képes lesz a fiatalokat is monitor, avagy mozivászon elé ültetni.

– A Tolnai Népújság és a TEOL.hu adta nyilvánosságot is felhasználva, ezúton is hadd köszönjem meg azt a támogatást, segítséget, mely nélkül a film nem valósulhatott volna meg – mondta Kindl Gábor. – Örömmel nyugtázhatjuk, hogy az érdeklődés igen nagy. Bonyhádon a Vörösmarty Mihály Művelődési Házban holnap, szombaton, 17 és 19 órától két vetítés is lesz egymás után. Vasárnap pedig Szekszárdon, a Babits Mihály Kulturális Központ színháztermében 16 órától tekinthetik meg az érdeklődők az alkotást. Mindegyik vetítés ingyenes, ennek lehetőségét és a kitűnő technikát a támogatók biztosítják.

Borítókép: Andrásfalva temetője. Sebestyén Gyuláné, Illés Tiborné és Illés Tibor a régmúltat idéző síroknál