2020.10.21. 10:30
A holland zsenit saját tehetsége őrölte fel
Fotó: Máté Réka
Vincent van Gogh zseni mivoltát természetesen csak az utókor fedezte fel és értékelte a helyén. A magyar sajtóban a Budapesti Napló írt róla az elsők között, 1903-ban, amikor a művész már tizenhárom éve halott.
„Látta a célt, felismerte, mi a feladat, és törekedett, hogy megvalósítsa művészi álmát. Elfogta a teremtés láza és alkotott, dolgozott a kimerülésig, amíg lelkére a lehangoltság és kétely felhői borultak, amíg el nem fogta a kétségbeesés saját tehetségén. Ennek behatása alatt eltörte ecsetjét és főbe lőtte magát” – fogalmazott méltatója.
Szerencsére ennél jóval többet tudunk az 1853-ban Groot-Zundert településen született, későbbi korszakos, ezzel együtt lelkileg labilis tehetségről. Köszönhetően például annak a nem kevesebb, mint hatszázötven levélnek, mely a Theo nevű testvérével folytatott levelezésből maradt fenn.
Ezekből is merített ihletet Giovanni Piscaglia olasz rendező, aki A művészet templomai: Van Gogh – Búzamezők és borús égbolt közt címmel tavalyelőtt készített filmet a holland posztimpresszionista alkotóról.
A múlt héten ezt a filmet tekinthették meg Bonyhádon, a Völgység Múzeumban az érdeklődők, akiket dr. Szőts Zoltán igazgató köszöntött. Az ismeretterjesztő sorozat újabb epizódjában – miképpen az a hivatalos ismertetőben olvasható – „Vincent Van Gogh munkássága Helene Kröller-Müller szemszögéből tárult a nézők elé. A műgyűjtő a festő közel háromszáz alkotását vásárolta fel a huszadik század elején, nagy szolgálatot téve az utókornak.
A film végigköveti a műgyűjtő hölgy életútját, végigvezetve a nézőket a De Huge Veluwe Nemzeti Park területén található Kröller-Müller Múzeum páratlan építészeti csodáján és a benne megtalálható felbecsülhetetlen értékű műalkotásokon. Az alkotás vezérfonalul szolgáló másik kiállítás a vicenzai Basilica Palladiana Búzamezők és borús égbolt között című tárlata, amely negyven festményt és nyolcvanöt rajzot vonultat fel a Kröller-Müller Múzeum gyűjteményéből.
A film amellett, hogy Van Gogh művészetét és zsenialitását hivatott elmondani, segít megérteni a rajz fontosságát is a művészeti stílusában.”