előadások

2021.11.04. 11:32

Az őskortól kezdve jutottak a bikavérig

Az őskortól napjainkig kalauzolták a közönséget a múzeum munkatársai, akik különleges leletekről is beszámoltak. Az intézmény létrejöttének körülményeivel is megismerkedtek az érdeklődők.

Szeri Árpád

Kilenc előadás hangzott el tegnap a Wosinsky Mór Megyei Múzeum könyvtártermében, a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából. A rendezvény bevezetéseként Ódor János, az intézmény igazgatója köszöntötte a közönséget. Mint mondta, a jeles napon a jelenlévők képet kapnak a kutatások eredményeiről. Az összegzésre egyenként húsz-húsz perc állt az előadók rendelkezésére.

Tolna megye földje gyakorlatilag kimeríthetetlenül ontja régi korok emlékeit – ez a benyomása támadhatott az érdeklődőnek K. Tóth Gábor előadása hallatán. A régész-muzeológus bonyhádi terepbejárásának – vászonra vetített – leleteit mutatta. Ez a terület, egészen pontosan a Szöcske-szántók dűlő, régészeti szempontból több korszakot is magába foglal, kezdve az őskorral és zárva a török időkkel. Az igazi szenzációt a bizánci állványos mécses, illetve az avar kori ezüst tálka jelentette.

Etruszk nevek és leletek a Kárpát-medencében? Erre a kérdésre kereste a választ dr. Szabó Géza. A régész főmuzeológus felhívta a figyelmet arra, hogy a genetikai vizsgálatok szerint időszámításunk előtt 1600 körül jelentős létszámú sztyeppei népesség hatolt be Itáliába. A 2010-es évek elején az általa végzett regölyi feltáráskor pedig rengeteg olyan lelet került elő – kerámiák, bográcsok, füstölők, csontfaragványok –, melyek formai párhuzama az etruszk területek felé is mutat. Sőt, a párhuzam a közép-ázsiai terület, valamint – közvetett módon – az ókori kelet térségét tekintve is kimutatható. A regölyi feltáráskor megfigyelt jelenségek is arra mutatnak, hogy a vélhetően az időszámításunk előtti 7. század utolsó harmadában emelt halom teljesen más szerkezettel bír a többi hasonló Kárpát-medencei építményhez képest.

Eddigi tudomásunk szerint a 16. század közepétől a 17. század közepéig a mai értelemben vett Tolna megyében nem kevesebb, mint tíz helyen hamisítottak pénzt. Bonyhádvarasd, Gyulaj, Jágónak, Kisdorog, Pincehely, Tevel, Tolna, Zomba és két helyszínen Szakály tartozik ebbe a körbe. A részleteket bemutató tudnivalókat dr. K. Németh András régész főmuzeológus adta közre.

Dr. K. Németh András régész főmuzeológus a megyei pénzhamisításokról értekezett (Fotó: M. D.)

A Szent Liga seregeinek régészeti hagyatéka Tolna megyében címmel Czövek Attila régész főmuzeológus idézte fel az 1686 őszén kezdődő hadjáratot, amikor is a Lotharingiai Károly és Bajor Miksa vezette, mintegy negyvenötezer fős sereg a Duna jobb partján vonult délnek a menekülő török csapatok nyomában. A mai Fadd határában puska-, illetve muskétagolyót, XIV. Lajos két darab ezüstpénzét, réz cipő-, illetve zsabócsatok töredékeit rejtette a föld.

A Tolna megyei reformátusok ónedényeiről, keresztelő kancsókról és tálakról, tányérokról és bortartó kannákról Csapai János néprajzos muzeológus adott részletes és ugyancsak képekkel illusztrált áttekintést. A megyében az áttekintett 31 gyülekezet közül 28 ma is rendelkezik ilyen edényekkel. Dr. Vizi Márta régész főmuzeológus a megyei múzeum történetét tekintette át. Ismertette Wosinsky Mór és gróf Apponyi Sándor törekvését, melynek köszönhetően – Herzog Fülöp és Schickedanz Albert tervezését követően – megépült és 1902-ben megnyílt a neoreneszánsz stílusú múzeumpalota.

A megyére mutattak az előadások

Éber Márton tanító és családja Szekszárdon címmel Lovas Csilla irodalomtörténész főmuzeológus ismertette az 1848-ban született pedagógus tevékenységét, aki az újvárosi, majd a belvárosi r. k. elemi iskola tanítója, emellett a városi dalárda karnagya is volt.

Mácsainé Iván Éva történész-muzeológus a szekszárdi leventesport infrastrukturális fejlődéséről beszélt. A Szekszárdi Ifjúsági Levente Testedző Egyesület 1925-ben alakult meg, az elnöki tisztet Vendel István polgármester látta el. A szekszárdi bikavér múltját és jelenét Fuksz Márta néprajzos muzeológus tekintette át. A bikavér szót a szekszárdi születésű költő, Garay János használta először Szegzárdi bordal című, 1846-os keltezésű versében.

Ódor János igazgató lapunknak nyilatkozva megjegyezte, hogy a széles, akár nemzetközi kitekintések mellett is valamennyi előadás a megyénkre mutatott.

Borítóképünkön: A közönség kilenc előadást hallgathatott meg, a felvételen dr. K. Németh András

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában