2022.05.17. 14:07
A régizene forradalma lassan bár, de biztosan kibontakozik
Barokk zenei kurzusokat 2011 óta tart Miszlán a nemzetközi hírű hegedűművész, Tóth Mónika. Jó tanárai voltak, és azon van, hogy ő is továbbadja a tudást, az élményt, népszerűsítve a régi zenét itthon és külföldön.
Tóth Mónika a barokk zenét népszerűsítő hegedűművész, aki Miszlán is tart kurzusokat, már több mint tíz éve (Fotó: Daniel Preston)
– Ön a hetvenes évek közepén született, a nyolcvanas években nőtt fel, amikor minden a beatről, a popról, a rockról, a diszkóról, kicsit később a rapről szólt. Ilyen közegben hogyan kezd valaki barokk zenével foglalkozni?
– Hevesen laktunk, s már a kezdet kezdetén, az ottani zeneiskolában jó kezekbe kerültem – mondja Tóth Mónika hegedűművész. – A tanárom, egyben az igazgató, Szabó Tivadar, Kodály növendéke volt. Klasszikus hegedűtanulmányaimat Debrecenben és Szegeden végeztem. A szegedi évek során jött a barokk zene, mint specializáció. Meszlényi László tanár úr alapította a Musica Parlante kamarazenekart e célból. Nyugat-Európában a hatvanas évek közepén kezdődött a régizene forradalma. A tanár úr onnan hozta haza ezt a törekvést, ugyanis egy darabig az osztrák zeneművész, Nikolaus Harnoncourt kórusában énekelt. Szegedi tanítványai között elhintette a magot, s azoknak a növendékeknek a nyolcvan százaléka ma régi zenét játszik, illetve tanít, szerte Európában. Én először Olaszországba kerültem, egy ideig Ausztriában is éltem, de most már Budapesten lakom. Miközben a ljubljanai zeneakadémián is tanítok.
– Mindez elég prózaian hangzik: megtörténtek sorra a dolgok, a jó tanároknak köszönhetően. De azért ön is kellett mindehhez! Személyes indíttatás, ambíció nélkül nem lehet valakiből hegedűművészt csinálni!
– Persze, vonzott a muzsika világa. S azon belül a régizene egy izgalmas, alternatív útnak kínálkozott abban az időben. Kíváncsi típus vagyok, az meg különösen érdekel mind a mai napig, amit az oktatási intézményekben nem tanítanak. Hát ezt nem tanították, nem épült be a tananyagba, még most is a periférián tengődik. Néhányan próbálunk ezen változtatni koncertezéssel és tanítással. Specializálódnunk kell, ahogy az orvosoknak is, mert mindent játszani és mindent jól játszani képtelenség. A hegedűrepertoár az 1560-as évektől kezdődik, és máig tart. Hatalmas anyag.
– S most arról meséljen kérem, hogy egy nemzetközi hírű hegedűművész hogyan kerül egy 270 lelkes Tolna megyei faluba, Miszlára!
– A romos állapotú miszlai kastélyt Makay Tamás építész és felesége, Makayné Pál Berta vette meg. Felújították 2010-re; az épületdíszeket egy szobrász, Dinyés László készítette. Egyszer, amikor a fiával, Dinyés Somával, a Magyar Rádió Gyermekkórusának karnagyával beszélgettem, szóba került, hogy barokk hegedűt tanítok Tokajban és Agárdon nyaranta, de keresek egy új helyszínt. Így került a képbe Miszla, amiről azt se tudtam, hogy létezik. De ma már létező valóság, nagy örömmel járok oda. Az első, nyolcnapos kurzust 2011 nyarán tartottam. Aztán azt kérték a növendékek, hogy téli kurzus is legyen, s most már évente kétszer találkozunk. A tulajdonos házaspár rajong a művészetért, sokakat támogatnak, sokan lehetnek hálásak nekik.
– A pandémia befolyásolta a miszlai együttléteket?
– Nem volt egyszerű a helyzet, de megoldottuk. A kormányrendeletnek megfelelően minimalizáltuk a létszámot, és negatív teszteredményt kértünk a résztvevőktől. Folytattuk, nem álltunk le.
– Összességében hogy néz ki az élete: koncertezés, tanítás, család?
– Ha nincs Covid, akkor sok koncertem van, főleg Németországban, Ausztriában, Olaszországban és Svájcban. Óraadó vagyok Ljubljanában, és máshol is tanítok. A magas színvonalú produkciók előadása nagy örömet okoz, de az oktatás sem esik nehezemre. Ha kevesebb a fellépés, akkor többet tanítok; úgy érzem jól magam, ha hozzájárulhatok ahhoz, hogy a családi kassza rendben legyen. A férjem politológus és van egy ötéves kisfiunk.
Az idén Erdélybe mennek a képzőművészek
Makay Tamás és felesége, Makayné Pál Berta tette Miszlát a Tolna megyei kulturális élet ismert helyszínévé. A kúria újjáépítése 2010-ben fejeződött be, aztán elindult a barokk zenei kurzus Tóth Mónika irányításával, és két képzőművészeti tábor. Az egyiket Dinyés László és Tiry Péter, a másikat Nagy Gábor és Nádas Alexandra vezette. A két tábort később összevonták, a művészeti vezető akkor pár évig Könyv Kata volt, majd Uszkay Tekla vette át ezt a feladatot.
Az évek során jó néhány kulturális műsort, programot szerveztek – előadásokat, kiállításokat, koncerteket –, részben helyben, a kastélyban, részben külső helyszíneken. A képzőművészek az idén Erdélyben, Csernátonban fognak alkotni, közös táborban: a Miszláról és a Sepsiszentgyörgyről érkezők, tízen-tízen. A barokk zenei kurzus helyszíne változatlanul a Tolna megyei falu marad. Ezen a nyáron, július 24-től 31-ig tart ez a program.