A szüreti hagyományok jegyében nyílt kiállítás Szekszárdon

A falakon képek, textíliák, kerámiák a tárlóban korsók, mind a szürethez, a szőlőhöz és borhoz kötődnek. Ugyancsak ezt a hangulatot idézte meg Rubányi Anita előadóművész, Kis Pál István Szekszárd, a kedves című versével. Berlinger Attila, a kulturális központ ügyvezető igazgatója köszöntőjében arról beszélt, hogy a 2019 után újra visszatérő hagyományőrző-, bor és gasztronómiai fesztiválhoz – amely évtizedek óta városunk történelmét képezi – méltó és illeszkedő ez az alkotóművészeti kiállítás, mely a szüreti hagyományok jegyében mutatja be a szekszárdi borvidék természeti adottságait, a szüreti mulatságok hangulatát, a várost évezredek óta körülvevő szőlődombokat, völgyeket, lankás vidéket, szurdikokat.

A kiállítást megnyitó Fuksz Márta, a Wosinsky Mór Megyei Múzeum igazgatóhelyettese, történész, megemlítve, hogy a szőlőművelés és bortermelés több mint kétezer éve része a város és környéke életének, arról szólt, hogy ez egyben kulturális és szimbolikus jellegénél fogva is fontos szerepet töltött, és tölt be ma is az itt élők életében. A kiállított alkotások, a szőlőt ábrázoló csendélet, a nyugalmat árasztó tájkép, a vidám szüreti jelenet pedig esztétikai élményt nyújtanak. A művészettörténet emlékei mutatják, hogy szőlő és a bor kötődött az ókori istenekhez, a bor, mint az egyik legnemesebb ital, valójában az istenek itala.

A tárlaton Acélosné Solymár Magdolna, Braun Gábor, Czirok Róbert, Eppelné Nagy Mária, Gálosné Barabás Aranka, Horváth János, Keller Jolán, Kiss Albert, Németh Kata, Rács Róbert, Rell Kata, Retkes Tamás, Ruip Gergő, a Szekszárdkörnyéki Foltvarró Egyesület, Szűcsné Pál Ilona, Tóth Attiláné, Verseghy Ferenc és Zsiros Ari, tizenhét szekszárdi és környékbeli művész, szekszárdiak által ismert, tisztelt festő, fotós, textilkép készítő, kerámikus, fazekas alkotásai láthatók a hónap végéig.