Kigyós Borbála már szerencsésen túl van az első daruégetésen

Kiállító- és házasságkötő terem. Nem is kerülhetett volna jobb helyre ez az ezer darumadár. Japánban a daru a hosszú élet, a családi összetartozás, a hűség jelképe. Az origami darvakat fél éven keresztül hajtogatta – különféle színű és anyagú lapokból – az alkotó, és három napig tartott, amíg elhelyezte, láthatatlan zsinórokon lelógatva őket a kiállító térbe.

A szokatlan kompozíció a dombóvári művelődési házban tekinthető meg, október végéig. Az Újra együtt című tárlat anyagába Kigyós Sándor és lánya, Kigyós Borbála munkái kerültek. A kiállítást szervező Balipap Zsuzsa adott háttérinformációt.

‒ Kigyós Sándor szobrászművész 1984-ben 41 éves korában halt meg. A lánya akkor 12 éves volt. Aztán felcseperedett, és képzőművész, ékszertervező, dizájner lett. Hosszabb időt töltött Japánban. Apjával közös tárlata nyilvánvalóan nem lehetett annakidején Kigyós Borinak, de most sikerült összehozni egyet. Miért Dombóváron? Miért nem Pécsen, ahol tanár és népművelő is volt Kigyós Sándor, vagy miért nem Pécsváradon, ahol állandó kiállítása van, vagy miért nem Hajdúszoboszlón, ahol a fiatalságát töltötte? Nem mi, hanem ki az oka ennek: Balipap Ferenc, aki ennek a művelődési háznak az igazgatója, s nem mellesleg az én apukám volt. Igaz barátság kötötte Kigyós Sándorhoz. Érthető, hogy szívügyemnek tekintettem ennek a tárlatnak a megrendezését, amikor húszévnyi svájci tartózkodás után visszatértem Dombóvárra.

Az origami darvak Japánban az esküvők dekorációi. (Ez a madár egy életre választ párt, és az utódokat a szülők együtt nevelik.) A hagyomány szerint, ha ezer darvat meghajtogat valaki, és a darufüggöny előtt valamit kíván, az teljesülni fog. Amikor beteljesült a vágy, az ezer daru elégetendő. Kár érte, de valószínűleg megéri. Kigyós Borbála már túl van az első égetésen.

Balipap Ferenc és Kigyós Sándor barátsága a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején bontakozott ki. Mindketten olyan emberek voltak, akik alkotóként és szervezőként, népművelőként is foglalkoztak a művészettel. Balipap Ferenc 1948-ban született Gyulajon. Dombóváron érettségizett, Szombathelyen szerzett diplomát, népművelő-könyvtáros szakon. További tanulmányokat is folytatott és Debrecenben, 1984-ben ledoktorált. Verseket, tanulmányokat, cikkeket publikált, könyvei jelentek meg.

A Dombóvári Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója 1977-1991-ig volt. Nevéhez fűződik a Nyitott Ház mozgalom létrejötte. Legtöbbször ennek kapcsán találkozott Kigyós Sándorral, aki Debrecenben született 1943-ban, Hajdúszoboszlón nőtt fel, szintén népművelő-könyvtáros szakos diplomát szerzett, és később Pécsre került, ahol alkotott, tanított és népművelősködött. Folytatott zenei tanulmányokat, készített grafikákat, de elsősorban szobrászként ismert. Lányaik barátságának köszönhetően jött létre a mostani Újra együtt című tárlat.