Ma is él a két nemzet több évszázados barátsága

A Német Birodalom 1939. szeptember 1-jén megtámadta Lengyelországot, a „Molotov-Ribbentrop-paktum” titkos záradéka alapján a Szovjetunió szeptember 17-én kezdte meg Kelet-Lengyelország megszállását, idézte a múltat Surján József, a Bonyhádi Magyar-Lengyel Baráti Társaság elnöke. A lengyelek elleni hadjáratban szlovák csapatok is részt vettek.

A lengyel menekülők, negyven ezer katona és százezer polgári személy Magyarországon talált menedéket, őket elődjeink barátként fogadták. Maguk a lengyelek is így vallanak erről a „Magyar szív” című lengyel dokumentumfilmben. 

Idén a magyar-lengyel közösség tagjai szeptember 19-én emlékeztek meg a múlt eseményeiről Bonyhádon a Magyar-Lengyel Barátság Emlékművénél és -Fájánál, derül ki Surján József beszámolójából. A lengyel és a magyar himnusz eléneklése, a rövid emlékbeszéd elhangzása után fehér-piros és piros-fehér-zöld nemzeti színű szalagokkal díszített koszorút helyeztek el az emlékműnél, és mécses gyújtással, főhajtással tisztelegtek a közös történelem nagyjainak emléke előtt.

Ezt követően a Vörösmarty Művelődési Központban Surján József, a baráti társaság alapító elnöke arról beszélt, hogy a magyar-lengyel barátság élő, eleven valóság. Erre jó példa a „POLHUNATION” (POLish-HUNgarian educATION projekt). Ez olyan vállalkozás, mely a közös magyar-lengyel történelem legjelentősebb eseményeit mutatja be középiskolásoknak rövidfilmekben, kapcsolódva a történelem órákhoz. Az alkotók: Mitrovits Miklós történész, polonista és Nagy Ernő filmrendező.

Ajánlhatóak ezek a filmek a művelt magyar közönségnek is, mert a magyar-lengyel barátság olyan érték, melynek ismerete lélekben is erősebbé tesz bennünket. A filmek a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Kutatóközpontja révén készültek a Wacław Felczak Alapítvány anyagi támogatásával. A 2020. március 23-ig (Magyar-Lengyel Barátság Napja) elkészült 24 film bemutatja a több mint fél évezred közös történelmét I. Ulászló magyar királytól 1990-ig. 

Az összejövetelen részt vett egy Alsó-Sziléziából érkezett lengyel házaspár is. Számukra igazi újdonság volt a 2. világháborúval foglalkozó három film: a lengyel menekülők magyarországi befogadása 1939 őszén, a háború alatt Balatonbogláron működő lengyel nyelvű gimnázium története, az 1944-es varsói felkelés magyar segítése (részletesebben: Magyar korridor – Varsó 1944, dokumentumfilm és Maria Zima: Magyar katonák és a varsói felkelés című könyve).

A magyar honvédek a háború idején nem harcoltak a lengyelek ellen, sőt, lehetőség szerint támogatták a testvéri nemzet küzdelmét. Fegyverrel védték 1943-ban a lengyeleket a volhíniai mészárlás idején. Az 1944-es varsói felkelést a háttérből támogatták, és lehetségesnek tűnt az is, hogy 30 ezer magyar katona a lengyel felkelők oldalára áll. Nem a magyar vezetésen és a lengyel Honi Hadseregen múlt, hogy ez a terv meghiúsult. 

Az összejövetel végén az előadó szokás szerint néhány új könyvre is felhívta a figyelmet. A kaposszekcsői származású Havasi János Kinek két hazát adott (Beszélgetések háborús lengyel menekültekkel) című könyvének szeptember 22-én volt a bemutatója a Lengyel Intézetben. Jolanta Sosnowska Krisztus hadvezére I-II. című munkája Szent II. János Pál pápa életét dolgozza fel (a szerző négy kötetesre tervezi a regényfolyamot). A volt varsói nagykövet, Petneki Áron Krakkót látni – és megírni (Krakkó magyar szemmel) szintén értékes munka.

A Bonyhádi Magyar-Lengyel Baráti Társaság a tervek szerint november 11-én a Lengyel Függetlenség Napján tartja legközelebbi összejövetelét. Egy, a baráti társaságról szóló korábbi cikkünkről itt olvashatnak.