Tudásközpont

2023.06.07. 11:41

Ősszel költözik a könyvtár az új épületbe

A hajdani szekszárdi laktanya területén már áll az új Tudásközpont. A ZÁÉV Építőipari Zrt. szakemberei építették, s a hónap elején megkezdődött a műszaki átadás.

Szepesi László

Megvalósul egy több mint fél évszázados álom, új otthont kap Szekszárdon a vármegyei könyvtár. (Archív fotó)

Fotó: Mártonfai Dénes

Megvalósul egy több mint fél évszázados álom, új otthont kap Szekszárdon a vármegyei könyvtár. A ma még működő régi épület az első olyan volt az országban, amelyet a második világháború után kimondottan könyvtárnak építettek, de alig telt el akkor tíz év, a bibliotéka kinőtte e falakat. Utána több ötéves tervben szerepelt egy újabb építése és voltak hasonló elképzelések a rendszerváltást követő években is, de a sok tervből csak mostanában, a Modern Városok program során lett valóság. Ez az új, korszerű, a XXI. század igényeinek megfelelő épület pedig akkora, hogy abba beköltözhet a könyvtár mellett a vármegyeházáról a levéltár is.

Most a műszaki átadás folyik, mondja Liebhauser János, a könyvtár igazgatója. Ez egy fontos, több hétig tartó munka, amelynek során a különböző szakterületek képviselői vizsgálják, átveszik az épületet. Az viszont már most látható, folytatta, hogy otthonosan lehet majd berendezni. Ennek időpontja attól függ, hogy mikor zárul az a közbeszerzés, amelyet az építkezést megindító kormányhatározat a város feladatává tett. Ez gyakorlatilag a könyvtár bebútorozása. Ebben szerepel a bútorok, technikai berendezések, s egyéb tárgyak, felszerelések beszerzése. Itt három hónap csúszás van, várhatóan szeptemberre lesznek meg.

Emiatt a tervezettnél valamennyivel később, nem nyáron, augusztusban, hanem ősszel kezdődik a könyvtár és a levéltár átköltözése az új épületbe. Ez sem lesz rövid munka, háromszázezer könyvet, lemezt, kazettát kell átvinni, elrakni, a levéltárnak pedig még ennél is több dokumentumot kell megmozgatni. Számítások szerint decemberben lesz mindez kész.

Nagy kérdés számukra az is, mondta az igazgató, hogy a nyár közepétől rendelkezésre álló épületben – miközben zajlik a költözés – mikortól tudnak nyilvános programokat, irodalmi esteket, koncerteket, kiállításokat rendezni. Ezért kompromisszumokat kell kötni, de ha sikerül, már ősszel lesz élet az új falak között.

Abban a hatalmas házban, amely a kormány határozata alapján a Nemzeti Levéltáré. Még itt is vannak kérdőjelek, hogyan lehet majd a budapesti központú intézménynek itt működtetni a közös használatú épületet. Keretszerződések szabályozhatják majd, hogy a Nemzeti Levéltár tagintézményeként működő Tolna Megyei Levéltár és a vele egy épületben lévő Illyés Gyula könyvtár milyen jogi feltételekkel funkcionál majd. A szerződéseken jogászok dolgoznak, az elképzelések szerint a közösen használt terek költségét a használt idő alapján osztják meg.

A költségek a modern építkezés jóvoltából talán – a nagyobb épület ellenére – a jelenlegit nem haladják meg, esetleg annál alacsonyabbak is lehetnek. A szigetelt falak, a három rétegből álló ablakok a fűtés, hűtés energiaigényét kedvezően befolyásolják. A tetőn a komoly teljesítményű napelemek elegendő áramot termelnek, s télen a meleget sem a távfűtő mű adja, hanem hőszivattyú.

Nem csak a Tudásközpont felel meg az új évszázad követelményeinek, ilyennek kell majd lenni a könyvtárnak is, hogy a digitális korban, az online világban is vonzza az embereket, az oktatás, az olvasás, a találkozás lehetőségét lássa benne a sok látogató. Azért pedig, mert az épület adottságai is megfelelnek ennek, pályáztak a zöld könyvtár címre. Ezt az IFLA, a Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetsége adja, s a napokban kapták a hírt, hogy a harminc aspiránsból a szekszárdi könyvtár egy vietnami és egy dél-amerikai mellett a legjobb három között van. Rotterdamban a nyár végén dől el, hogy melyik lesz idén az év zöld könyvtára.

Fotó: Mártonfai Dénes

A cím kötelezettséget is jelenthet majd, még jobban segíteni, kiszolgálni az ismereteket, a könyvet igénylőket. Ilyenek ugyanis az internet, s a mesterséges intelligencia világában is szép számmal vannak. Felmérések mutatták, hogy a legaktívabb internethasználók olvasnak a legtöbbet. Azok igénylik a Gutenberg galaxisban, a nyomtatott könyvekben található tudást, akikben megvan a hagyományos műveltség alapja.

Az is tény, hogy míg egyre többen vannak a világháló adta lehetőségeket kihasználók, a több nyelvet beszélő generáció mellett az ország negyede funkcionális analfabéta. Ezért ezt a nehezebben megszólítható, a kultúrából kicsit kevesebbet fogyasztó réteget kell megnyerni.

Ezért fontos, hogy minden kis településen is megszervezzék a könyvtári szolgáltatást. Az új könyvtár elsősorban a szekszárdiaknak ad majd több lehetőséget, ugyanakkor megkönnyíti a könyvtárosok munkáját is. Így még jobban eleget tudnak tenni annak a feladatnak, hogy az egész vármegye olvasáskultúráját, könyvtárszolgáltatását jobbá tegyék.

Az új, korszerű, a XXI. század igényeinek megfelelő épületben együtt lesz a levéltár és a könyvtár, és az utóbbi megnövekedett lehetőségeiről beszélgetett Liebhauser Jánossal, az Illyés Gyula Könyvtár igazgatójával Szepesi László tegnapi podcast adásunkban, amelyet most itt is meghallgathat.

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában