2024.05.07. 16:25
Erős alapok tartják ma is a Mesevilágot
„Csodálatos kert” várta négy évtizede a település lakóit. Az elkészült intézmény az összefogás erejét példázta. Ünnepségen emlékeztek meg az avatásról és az azóta eltelt időről. Műsort adtak az óvodások.

A jubileum alkalmából Farkas Edit emléklapot adott át Gondosné Kovács Katalinnak (Fotók: Keszthelyi Tamás)
Negyven éve nagy nap virradt Döbröközre. Ekkor, azaz 1984. április 3-án új óvodával gyarapodott a község. Mint az a korabeli tudósításban olvasható, a „760 négyzetméter alapterületű, 300 adagos konyhával, 60 személyes étteremmel rendelkező óvoda régi gondot oldott meg”.
A cikk hangsúlyozta, hogy „a gyermekintézmény az észszerű gazdálkodás, valamint a lakosság, az üzemek és a tanács összefogásának jó példája. Ezt igazolja az a tény, hogy a tizenegymillió forintos beruházás költségeiből mintegy 6,5 millió a társadalmi munka értéke.”
Erre a négy évtizeddel ezelőtti avatásra emlékezett a napokban a település. A rendezvény meghívott vendégei első állomásként a Döbröközi Mesevilág Óvodában tekintették meg a gyermekek munkáiból összeállított kiállítást, illetve az intézmény történetét fotókon bemutató tárlatot.
A felvételeken régi óvodás csoportok, az egykori óvónők, dajkák, szakács nénik láthatók. Az ebédlőben tálalt finomságok elfogyasztása után az Integrált Közösségi Szolgáltató Tér fogadta a közönséget, a létesítményben tartott jubileumi műsorral. Az IKSZT nagytermében Gondosné Kovács Katalin, az intézmény igazgatója köszöntötte a közönséget, majd Farkas Edit polgármester lépett a mikrofonhoz.
A község vezetője annak idején ott lehetett a jeles eseményen, méghozzá személyes okból is. – Az átadás előtt ablakokat tisztítottam, takarítottam édesanyámmal együtt, aki dadus néniként dolgozott akkor az óvodában – mondta. – Majd több évig képesítés nélküli óvó néniként vettem részt az óvoda életében, és idén már tizedik éve, az óvodát fenntartó intézmény vezetőjeként vehetek részt a negyvenéves jubileumi rendezvényen.

Majd azt is elmondta, hogy a működéshez a tárgyi feltételek mellett nagyon fontos a dolgozók munkája.
– A döbröközi óvónők elhivatott kertészei ennek a „csodálatos kertnek”, melynek minden kis virágáról külön odafigyeléssel gondoskodnak – állapította meg.
Ezután Kiss Istvánné nyugalmazott óvónő – ahogy a faluban mindenki nevezi: Ilonka óvónéni – tekintett vissza a kezdetekre, majd Csapláros László, az egyik lelkes segítő idézte fel azt a közösségi munkát, ami szó szerint megalapozta az óvoda felépítését. Bergné Gyenei Mária, az óvoda korábbi vezetője részletezte a tevékenységet, a megannyi társadalmi munkát, jótékonysági rendezvényt, a kollégák áldozatvállalását, aminek eredményeként ez a csapat csodát művelt és ez a csoda nem más, mint a döbröközi óvoda.
Ehhez csatlakozott Gondosné Kovács Katalin hitvallásnak is beillő gondolata: – Munkatársaimmal együtt igyekszünk szeretettel, áldozatkészséggel, a gyermekek biztonságáért, ismereteik gazdagodásáért, önfeledt játékukért minden tőlünk telhetőt megtenni.
– Azt szeretnénk, hogy a gyermekek szívesen járjanak óvodába, boldog legyen a gyermekkoruk és mindig szívesen emlékezzenek vissza egykori óvodájukra.