2024.11.21. 15:48
A gazdagok mindig nyernek?
Ruben Östlund Arany Pálma-díjas szatírája olyan, mintha egy luxushajóval indulnánk nyaralni, hogy aztán az utazás végére hánykolódó mentőcsónakban találjuk magunkat – tele társadalmi kritikával, és abszurd humorral. Ilyen A szomorúság háromszöge című film.
Mi a közös a luxusjachton lazító szupergazdagokban, a nyereményutas, feltörekvő influencerekben, a részeg kapitányban, és a hajó gyomrában dolgozó takarítókban? Mindannyian Ruben Östlund groteszk szatírájának áldozatai, akik az emberi társadalom rétegeit képviselik – néha szó szerint térdig járva a szószos kritikában. A szomorúság háromszöge három fejezetben tárja elénk a kapitalista világ összes nyavalyáját.
A szomorúság háromszöge filmben viszolygunk, miközben irigykedünk a luxus életre
Az első részben influenszerek és modellek üres világát járjuk be. A második szakaszban egy luxusjacht fedélzetén találkozunk az „elit” színe-javával: műtrágyamogulok, fegyvergyártók és más lelkes pénzszórók. Az este fénypontja? A kapitányi vacsora, ami igazi gourmet-élmény, miközben Woodi Harrelson kommunista idézetekkel szórakoztatja az oligarchákat.
A harmadik fejezet egy szigetre helyezi a túlélőket, ahol a társadalmi hierarchia egy takarítónő vezetésével újraépül – halászattal, ropival és némi kődobálással. És amikor végre megcsillan a civilizáció reménye, a film egy hatalmas cliffhangerrel zár, amely minden kérdést megválaszolatlanul hagy, még azt is, hogy miért nem találtak friss vizet a szamár mellett.
Östlund filmje egyszerre provokál és szórakoztat, és az emberi természetet olyan ironikusan karikírozza, hogy az már fáj.
A szomorúság háromszöge, svéd-amerikai szatíra, Paramount, 21.00 (csütörtök)