Sárközi Lakodalom

2025.07.04. 11:00

Mintha időutazás lenne – ezt látta nálunk a Kossuth Rádió stábja

A hagyományok éltető szerepéről és a sárközi kultúra sokszínűségéről beszélgettünk Czifra Szilviával, az Országjáró műsorvezetőjével és Domokos Istvánnal, a műsor szerkesztőjével, miután stábjukkal Decsre, a Sárközi Lakodalom rendezvényére látogattak szombaton.

A Kossuth Rádió Országjáró magazinjának célja, hogy hétről hétre bemutassa hazánk rejtett értékeit, különleges tájegységeit, közösségeit. Decsen épp egy ilyen különleges világra találtak rá, ahol a hagyomány nemcsak múltidéző látványosság, hanem közös nyelv, amely összeköti a generációkat.

Decsen járt az Országjáró magazin
Decsen járt az Országjáró magazin
Fotó: Kiss Albert

A Sárközi Lakodalom nem pusztán egy népszokás színpadi feldolgozása – valódi közösségi esemény, ahol mindenki szereplő. A stáb részt vett a menyasszony öltöztetésén, a kikérőn, végigkísérte a lakodalmi menetet a falu utcáin, és részese volt a száz szoknyás karikázónak, ahol a térség táncosai közösen idézték meg a múltat.

– A népviseletek színei, a zene, az illatok, az ízek – minden a helyi identitás része – mondta Czifra Szilvia.

Országjáró a közösség hangján

A műsorban megszólalt Lázár János, a Görönd citerazenekar vezetője, akik csütörtöktől szombatig muzsikálták végig az eseményeket, igazi hagyományőrző lendülettel. A zenei élményt a helyi fiatalok tánca és öröme tette teljessé – köztük a Csillagrózsa Néptáncegyüttes is, amelyről vezetőjük, Molnár Jusztina elmondta: 56 aktív tagjuk van, a legkisebbektől a felnőttekig, és minden fellépésük célja a hagyomány továbbéltetése.

Szabó Veronika és Sörfőző Dávid
Fotó: Kiss Albert

A közösség sokszínűségét olyan alkotók is erősítik, mint Lovas Anett gyöngyékszer-készítő és táncos, Szabó Veronika selyemfestő, vagy Sörfőző Dávid viseletkészítő. Munkájuk nemcsak hagyományőrzés, hanem egyben újraértelmezés is – a népi motívumok, a kézműves technikák kortárs érvénnyel szólalnak meg általuk.

Olvasd el ezt is:

A Sárköz története – élő örökség

Balázs Kovács Sándor néprajzkutató a műsorban elmondta: a Duna és a Sárvíz közötti részt nevezték Sárköznek, amely a mocsarak lecsapolása után kezdett gazdaságilag megerősödni. Ekkor vált híressé a sárközi viselet, tánc és tárgyi kultúra. A térség hajdani református magyar lakossága évszázadokon át őrizte középkori hagyományait, amelyeket a török hódoltság idején súlyos veszteségek értek. A 18. században német telepesek érkeztek, velük új kultúrák és közösségek formálták a vidéket.

Kincsek úton

A műsor különleges eleme az Országjáró kincsesláda is, amelybe minden állomáson helyi értéket tesznek. Decsre Gyöngyösről hoztak a műsorvezetői kincseket, Decsen a polgármester pedig egy sárközi népviseletbe öltöztetett babát adott át, amely most Csíkszeredába utazik tovább, hogy az Ezer Székely Leány Napján új élete kezdődjön – egy jelkép, amely összeköti a sárközi és a székely közösségek hagyományait.

Szintén fontos mozzanat volt, amikor az Országjáró vándorbotjára felkerült a Sárköz szalagja, amit Bognár Cecil helyezett el ünnepélyesen, ezzel is jelezve, hogy a tájegység immár része a közösen írt országjáró krónikának.

Figyelmedbe ajánljuk még:

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában