A provokatív kérdések sem hozzák zavarba a filozófust

Tanítóként kezdte pályafutását dr. András Ferenc. Harminc esztendősen újra iskolapadba ült, filozófus diplomát szerzett. Immár hét éve tanít Veszprémben az egyetemen. Mivel ő a vezetője az alapításának huszadik évfordulójához érkezett Part-Oldalak Kulturális Egyletnek, személye, életének irányvonala összefonódott a szervezetével. Az, hogy a magyar kultúra napján Dunaföldvár Kultúrájáért Díjjal ismerték el a civil szervezetet, rögtön meg is adja a témát a beszélgetéshez.

A kultúra kapcsán az emberek kilencvenkilenc százaléka könyvekre, irodalomra, színházra gondol, de – mint dr. András Ferenc felveti – ennél jóval összetettebb a dolog. Az etimológia azt vizsgálja, mit jelent a „mű”. Az valami olyan, amit nem a természet hoz létre. Márpedig, ha az ember beavatkozásának nyomán születnek ezek a művek, abban benne van az a feltételezés, hogy az ember nem a természet része – fejtegeti. Mint hozzáteszi, a döntéseink által, vagyis a döntéseink és a szabadságunk okán kiszakadunk a természetből, a természetet emberiesítjük, a magunk képére szabjuk.

Vajon a filozófusnak más dolga sincs, mint elmélkedni az élet nagy dolgain? A kérdés újabb érdekes gondolatfolyamatot indít el arról, hogy a filozófia egyáltalán tudomány-e. Nyilván nem lehet behatárolni a tárgyát úgy, mint például a fizikáét. Mint mondja, a filozófiai definíciók ellentmondást nem tűrnek. Míg a vallás megengedi akár a bizonyíthatóan téves állításokat is, addig a filozófia semmilyen tapasztalati ténnyel, tézissel, faktummal nem mehet szembe.

Akár tudomány, akár nem, dr. András Ferenc a filozófiának a nyelvvel kapcsolatos ágával, a kommunikációval foglalkozik, és éppen egy új kommunikáció és média szak akkreditálásán fáradozik az egyetemen. És persze tanít, amit kifejezetten élvez. A tanítást a kicsik között is nagyon szerette. Nem tulajdonítja saját sikerének, de olyan eredményeket értek el a külvégi iskolában tanuló gyerekek, amilyet soha előtte: megyei atlétika versenyen szerepeltek, sakkversenyt nyertek Kalocsán, egyik diákját meghívták a Kossuth rádióba szinkronhangnak. Azt, hogy nagyon könnyen megtalálta velük a közös hangot, annak tulajdonítja, hogy jobban szeretett játszani, mint ők. A mostani eredményeket pedig annak, hogy „amikor az ember rátalál a saját helyére, akkor ott meglódul”.

Az egyetemen – mint mondja – jó együtt lenni, agyalni, gondolkodni, közösen dolgozni valamilyen projektben. Az együttlét, a közös munka eredménye esetükben nem egy tárgy, mint akár az építészeknél vagy trófea, mint a sportolóknál, hanem az, ha egy-egy diákja az együtt töltött idő után jobban önmaga lesz, segíthet neki megtalálni a helyét. Mert persze az ember nem az, aki, hanem az, amivé válik, amit céljai is mutatnak. Az ember nem lezárt valaki, a lénye túl nyúlik a jelenen… Az Istenre, hitre, vallásra vonatkozó kissé provokatívnak szánt kérdés sem hozza zavarba, akkurátusan megfogalmazza a kérdést, fejtegeti a választ újabb és újabb gondolatlavináknak teret nyitva.

Sok más, hasonlóan komplex és érdekes téma felvetése után tervei is szóba kerültek. – Egy jó regényt még írnék – hangzik a meglepő válasz. Dr. András Ferenc azt mondja, „bejönnek neki a világteremtő műfajok, mint például a Gyűrűk ura, amit egy nyelvész írt tudományos munkájára alapozva. Példaképe Umberto Echo, aki középkorkutató filozófus volt, s abbéli kutatásai eredményeként írta meg a Rózsa neve című világhírű regényt.

Húszéves a Part-Oldalak

1998-ban egy lelkes, dunaföldvári fiatalokból álló társaság döntött úgy, hogy elindít egy közéleti havilapot, amely tájékoztatja a település lakóit és egyben dokumentálja a helyi eseményeket. A lap András Ferenc és Sziegl Erika ötletének köszönhetően a Dunaföldvári Part-Oldalak nevet kapta, kiadója pedig a Part-Oldalak Kulturális Egylet lett.

A lap januártól háromezer példányban készül, minden háztartásba eljut, emellett 2002 óta a városi tévét is működtetik. 1998 óta egyetlen lapszám, 2002-től egyetlen műsor sem maradt ki. A megbízhatóság mellett a nyitottság, tárgyilagosság a vezérelv. Nincs kényes téma, mindenről beszámolnak, minden érintett véleményét azonos felületen megjelenítve. A lap és a televízió mellett hét szakmai, tudományos kötet írásában, szerkesztésében, kiadásában működtek közre magyar és angol nyelven. Ennek során szoros együttműködést alakítottak ki a Magyar Tudományos Akadémia egyes intézeteivel, több hazai egyetemmel.

A köteteknek és a portréfilmeknek köszönhetően a kapcsolataik a tengeren túlra is elértek. Önálló rendezvényen mutatták be a New Yorki The New School for Social Research egyetemén az Ethics and Heritage című, a közreműködésükkel megjelent kötetet. Pályázati lehetőségeknek köszönhetően tíz ismeretterjesztő, portré- illetve dokumentumfilm-sorozatot készítettek. Ezek között természetesen felbukkantak olyan témájúak, amelyek az elnök, dr. András Ferenc szakmájába vágnak, úgy mint a Kommunikatív ember – a modern kommunikációs eszközök társadalmi hatásairól.